Századok – 1979
Tanulmányok - A. Sajti Enikő: Útkeresés. A Jugoszláv Kommunista Párt nemzetiségpolitikai koncepciójának formálódása az 1920-as években 375/III
A JuKP NEMZETISÉGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA AZ 1920-AS ÉVEKBEN 407 horvát és a szlovén kommunistáknak kell bírálnia — míg a szerb kommunistáknak főleg saját uralkodó osztályaik nacionalizmusa és a szerb munkások és parasztok soraiban található nacionalista maradványok ellen kell felvenni a harcot? 12 A KJ VB kibővített plénumának határozata a nemzeti kérdésben, melyet a jugoszláv bizottságon belül és a sajtó nyilvánossága előtt lefolytatott vita előzött meg, nézetekkel harcolt, elvi alapokról közelítette meg a jugoszláv pártban folyó vitát, s kerülte a személyi ellentétekben történő állásfoglalást. Valószínű, hogy S. Markovid önkritikája is szerepet játszott abban, hogy a JuKP KB 1924. novemberi határozatához képest kevésbé élesen ítélte el az ellenzék tevékenységét. Ugyanakkor elismerte a JuKP KB komoly erőfeszítéseit, jóváhagyta annak alapvetően helyes irányát. A Komintern célja és feladata elsősorban a pártvezetőség és az ellenzék közötti elvi ellentétek tisztázása volt és lehetett. Azoknak az elvi, s ezen keresztül személyi ellentéteknek a tisztázása, melyek már jó ideje bénították a Jugoszláv Kommunista Párt aktivitását. Ez a konstruktív hangnem és szellem érződik a határozat további részeiben is, melyek a párt paraszt politikájával, a szakszervezeti munkával, a belső pártviszonyokkal és szervezeti kérdésekkel foglalkoznak — azaz, felölelik a JuKP egész tevékenységének elemzését.11 3 A belső pártviszonyok és szervezeti kérdések kapcsán a plénum „általában” helyesnek ismerte el a JuKP politikáját, de elítélte azt a gyakorlatot, hogy a pártvezetés válságát az ellenzék egyes tagjai ellen hozott adminisztratív lépésekkel hárítsák el ahelyett, hogy határozott elméleti harcot folytattak volna. „A KB ezzel a módszerrel a belső pártviszonyok kiéleződését érte el, s emiatt a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottsága (KI VB) és a Balkáni Kommunista Föderáció (BKF) teljes joggal elítélte ezt a módszert.”114 A plénum hibáztatta a kialakult helyzetért az ellenzéket is. A KB hibái ugyanis nem igazolhatják az ellenzék dezorganizáló fellépését a párt alapvetően helyes irányvonala ellen. Az ellenzék azon tagjai, akik készek elfogadni a KI álláspontját, a párttal és annak vezetőségével teljes összhangban kötelesek dolgozni. A határozat megtiltott minden további frakciózást. A válság megszüntetésére a KI VB kibővített plénuma konkrét intézkedéseket hozott: mindenekelőtt egy KB működését tartotta kívánatosnak, amelynek egységesnek és akcióképesnek kell lennie. A pártkongresszus összehívásáig tehát ideiglenes KB-t kell létrehozni, melybe „megbízható proletár erőket” kell bevonni. Ennek az ideiglenes Központi Bizottságnak még a pártkongresszus összehívása előtt óriási feladatokat kellett megoldania: a párttagság összeírását, a párt üjjászervezését az üzemi sejtek alapján, a párt és a szakszervezetek közötti vitás kérdések megoldását, az illegális pártapparátus megerősítését, az ideológiai munka fokozását, elsősorban a nemzeti és parasztkérdésben, s helyre kellett állítani a párttagság megingott bizalmát a vezetőségben.115 Ezt a feladatot kellett megoldania a JuKP III. kongresszusának. llaUo. 436. 11 3 Uo. 437. 114Uo. 441. 115Uo. 442. 3*
