Századok – 1979
Tanulmányok - A. Sajti Enikő: Útkeresés. A Jugoszláv Kommunista Párt nemzetiségpolitikai koncepciójának formálódása az 1920-as években 375/III
A JuKP NEMZETISÉGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA AZ 1920-AS ÉVEKBEN 401 A határozat lényegében megismételte a KB korábbi álláspontját a nemzeti kérdésben, a parasztpártokhoz való viszony és az egységfront kérdésében, megismételte egyik központi tézisét is a Horvát Köztársasági Parasztpárt „objektíve forradalmi” jellegéről, még akkor is, olvashatjuk a határozatban, ha ez a párt a burzsoázia befolyása alatt áll. Ennek szellemében küldte el az NRJP Országos Tanácsa a HKPP vezetőségének november 24-én azt a levelet, melyben, miközben bírálta a parasztpárt vezetőségének egyezkedő politikáját a burzsoáziával, egy munkás-paraszt egységfront megalakítását javasolta, a két párt közötti együttműködés alapján. A HKPP elvetette az ajánlatot.94 Jugoszlávia független Munkáspártját, amely 1921 és 1945 között a jugoszláv kommunisták egyetlen legális szervezete volt, 1924. július 12-én a belügyminiszter betiltotta. Tevékenységét 1924 végéig féllegálisan folytatta, s ekkor szervezetei összeolvadtak a JuKP illegális szervezeteivel. Fennállása és tevékenysége idején nagy fontosságú szerepet töltött be Jugoszlávia munkásmozgalmában. Jelentőségét a legalitás tényén túl abban jelölhetjük meg, hogy a vezetésével lefolyt viták során megőrizte és továbbfejlesztette a párt szervezeti, eszmei egységét. Jelentős eredményeket ért el a mozgalom forradalmi stratégiájának, taktikájának kidolgozásában — elsősorban a nemzeti és agrárkérdés terén. Ez pedig egyik alapvető feltétele volt a párt további erősödésének, tömegbázisa kiszélesítésének — általában a helyes szövetségi politikának. Szervezeti téren az üzemi sejtek alakításával alapvetően változott meg a párt felépítésének struktúrája. A Független Munkáspárt tevékenységét értékelve a Balkáni Kommunista Föderáció 1924. áprilisi, Berlinben megtartott konferenciája joggal állapította meg: a párt „megalakulása után a frakciózás alábbhagyott, s a JuKP 1923. májusi konferenciája megmutatta, hogy a párt egészségesebb lett”.95 Ezt a célt szolgálta végső soron az 1924-es vita is. A párt vezetőségén belül azonban rövid szünet után tovább folytatódott a frakcióharc — amely a már elfogadott határozatok ismételt megkérdőjelezésében, azok végre nem hajtásában, s ezen keresztül a gyakorlati, vagy ahogy akkor nevezték, a „terepi” munka elhanyagolásában éreztette legsúlyosabb következményeit. A KI VB kibővített plénuma a nemzeti kérdésről Jugoszláviában 1925. március 21-én ült össze a KI VB V. kibővített plénuma, amely „Az egyes pártok konkrét feladatai” c. határozatában ismételten felhívta a balkáni kommunista pártok figyelmét a paraszt- és nemzeti kérdés fontosságára, annak speciális, balkáni problémáinak elemzésére, az imperializmus balkáni szerepére, a balkáni paraszt- és nemzeti mozgalmak tapasztalatainak felhasználására, „a paraszt- és nemzeti szervezetekkel kialakítandó helyes viszony érdekében”. Jugoszlávia vonatkozásában a határozat aláhúzta a frakcióharc leküzdésének fontosságát: „a kommunista pártok a Kommunista 9 4 Az egységfront egy „munkás-paraszt köztársasági blokk” megalakítására irányult volna a választásokon. Ennek fő feladata a független horvát, szlovén, makedón és crnagorai köztársaságért folytatott küzdelem lett volna. Du^an Lukaé: i. m. 218. 9 5 Два года борьбы и работы. 48.
