Századok – 1979
Tanulmányok - A. Sajti Enikő: Útkeresés. A Jugoszláv Kommunista Párt nemzetiségpolitikai koncepciójának formálódása az 1920-as években 375/III
A JuKP NEMZETISÉGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA AZ 1920-AS ÉVEKBEN 387 amelyek társadalmi helyzetük révén a döntő pillanatban valamiképpen támogatnák a proletárforradalmat”43 — olvashatjuk a határozatban. 43Uo. 160. 44Uo. 157. 4’ Коммунистический Интернационал в документах. Решения, тезисы и воззвания конгрессов Коминтерна и пленумов ИК КИ 1919-1932. Под редакцией Бела Кун. Москва, 1933. 378-379. 46Два года борьбы и работы. Обзор деятельность Исполкома и секций Коммунистического Интернационала за период с IV по V конгресс. Москва. 1924. 48. 47А vitát részletesen ismerteti Stanislava Koprivica-Ohric: i. m. 13—20. és Dutan Luka?: i. m. 129-184. Az összefoglalást e két munka alapján végeztük. Ezért kell a kommunista pártnak már ma össznépi célokat kitűzni. Ezen az alapon a plénum elsősorban a parasztság megnyerésének ügyét hangsúlyozta, mivel a „dolgozó nép e két alapvető osztályának kölcsönös viszonya” meghatározza a harc sikerét a hatalom kivívása előtt és után is.44 A plénum Lenin szellemében ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy azokban az országokban, ahol különböző nemzetiségű és fajú munkások élnek, és még létezik „a sokesztendős nemzeti ellenségeskedés maradványa”, a kommunistáknak különös figyelmet kell fordítani e konfliktusok megértésére.4 5 Ehhez az ösztönző tényezőhöz járult a JuKP megújhodásának egyre fokozódó belső igénye is az 1921-es nagy vereség után. A KI VB levélben fordult a JuKP-hoz, és felhívta a jugoszláv párt figyelmét a nemzeti és parasztkérdés fontosságára. A levél felvetette: a pártnak propagálni kell az önrendelkezés elvét, egészen az elszakadásig, s maga mellé kell állítania az elégedetlen paraszttömegeket, keresnie kell az együttműködést az ellenzéki parasztszervezetekkel.4 6 E levelet a KI VB az 1923 májusában Bécsben összeült pártkonferenciának küldte, amely határozatot hozott a nemzeti kérdésről indítandó vitáról a legális sajtóban. A vitát az NRPJ Belgrádban megjelenő lapja, a Radnik-Delavac szerkesztőségi cikke nyitotta meg május 31-én. A cikk címe „Nemzeti és törzsi problémák Jugoszláviában és a munkásosztály1 volt.47 Anélkül, hogy a részletekre kitérnénk, a vita lényegét, eredményeit és jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze: időben két szakaszt lehet elkülöníteni, ti. az 1923-as választások előtti és utáni szakaszt. Terjedelmében, mélységében a második volt jelentősebb. Ekkor a vita Sima Markovié közben megjelenő munkái körül bontakozott ki. A vita középpontjában a következő kérdések állottak: 1. Jugoszlávia csupán az első világháború eredményeként jött-e létre, vagy felfogható a délszláv népek nemzeti forradalmaként is? 2. A szerb-horvát viszony alakulása az új államban, s mennyire kell a munkásmozgalomnak a horvát nép kiválási szándékát figyelembe venni. 3. Hogyan kell megoldani a Makedóniában élő népek, nemzetek problémáit? 4. A munkásosztály és a nemzeti felszabadító küzdelmek összekapcsolása, a parasztság szerepe ebben a harcban. 5. Lehet-e nemzetileg homogén Jugoszláviáról beszélni, vagy pedig a Királyság soknemzetiségű, ahol a szerb burzsoázia hegemóniája érvényesül. Milyen feladatok elé állítja a munkásmozgalmat az ország soknemzetiségű összetétele? 6. Az alkotmány revíziójával megoldható-e Jugoszláviában a nemzeti kérdés?
