Századok – 1979
Történeti irodalom - Del Rosal Amadeo: Les congresos obreros internacionales en el siglo 19. (Ism.: Jemnitz János) 348/II
348 TÖRTÉNETI IRODALOM 6 4 jelentése is arról, hogy jobbnak látta hazaküldeni a diákokat (uo. 731). Hiába keressük a kötetben a marosvásárhelyi kollégium diákjainak (köztük pl. Deák Farkasnak) petícióját a curatoratushoz és a professzorokhoz az unió iránt (uo. 777). Nem teljes a csíki diákmozgalmak anyagának közlése sem. De még részben szász-, részben magyar vonatkozású anyagnál is találunk ilyen megjegyeznivalót. Bruz szászvárosi királybíró két április 1-i jelentéséről csak a Salmennek küldött, eléggé tartózkodó hangú iromány szerepel a kötetben, Telekinek tett jelentése (uo. 698) nem. Nem folytatjuk a sort. Olvasóinknak egyetlen állag példája is elégséges képet adhat arról, hogyan történt az anyag szelektálása. Az eredmény: sok tekintetben igen alaposan kimunkált kép az erdélyi 48 kezdeteiről - és egy alapvető torzulás jelenségek egy egész csoportjának be nem mutatása. Amikor Silviu Dragomir, az első világháború előtti és a két háború közti korszak jeles, polgári nacionalista szemléletű román történésze hozzákezdett nagy 48-as forrásfeltárásához és monográfiájához, a „Revolu^ia Románilor din Transilvania án anii 1848-49” címet adta neki, ezzel pontosan jelezve szemlélete határait is. A ,,Revolu(ia de la 1848-1849 din Transilvania” szerkesztője és munkatársai előtt ott a döntés lehetősége: Silviu Dragomir útját kívánják-e választani, vagy valóban teljes, a valóság egészét bemutató képet adnak-e Erdély 1848-49.-Í történetéről? Mi az utóbbi megoldást javasoljuk; az lesz az időtállóbb is. Trócsányi Zsolt AMARO DEL ROSAL: LES CONGRESOS OBREROS INTERNACIONALES EN EL SIGLO 19. (Barcelona-Mexico, Edicion el Grijalbo. 1975. 461 1.) NEMZETKÖZI MUNKÁSKONGRESSZUSOK A 19. SZÁZADBAN Az impozáns terjedelmű gazdag tanulmánykötet feltétlen figyelmet érdemel. Hiszen arról tanúskodik, hogy a „Franco-utáni” Spanyolországban a történeti múlt kérdései iránt milyen nagy az érdeklődés, hogy a történeti múlt vallatásánál a kutatók, s Amaro del Rosal esetében a hajdani mihtánsok milyen széles skálán törekszenek - mintegy visszamenőleg - bázist teremteni az antikapitalista, a szocializmust tág keretekben felfogó akcióegységnek. Nem közömbös, hogy a kötet szerzője maga is régi militánsa a munkásmozgalomnak. Szinte gyermekkorától részt vett a szocialista mozgalomban, tizenöt éves korában már tagja az ifjúsági szocialista szervezetnek, majd egy időben a vasutasok asturiai lapjának szerkesztője, a szocialista szakszervezeti szövetségnek, az UGT-nek vezetőségi tagja, főtitkárhelyettese, 19 36-19 38-ban az UGT-t képviseli a nemzetközi szakszervezeti kongresszusokon, s 1945-ben alapító tagja a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségnek. Amaro del Rosal a kötetet még az 1950-es években, franciaországi emigrációjában állította össze. A kiadványt először Mexikóban jelentette meg. A jelen kötet az első spanyolországi kiadás, amelyhez Amaro del Rosal új előszót írt, amelyben részben kiegészítő magyarázatokat fűzött annak történetéhez, részben a spanyol valóság változásaihoz fűzött megjegyzéseket. A kötet felépítése igen jellegzetes. Az első rész a korai, a 19. sz. első felének szocialista, munkásmozgalmi dokumentumait tartalmazza. Itt egyaránt megtalálhatjuk az 1830-as évek első demokrata szövetségeseinek (Ifjú Európa) kiáltványait, mint később az Igazak-, majd a Kommunisták Szövetségének felhívását. Ez a rész mintegy hatvan oldalas dokumentumválogatást tartalmaz. Sokkal részletesebb, teljesebb a II. rész, amely az I. Intemacionáíé korszakának dokumentumait közli. Ez a rész ezúttal mintegy kétszáz nyomtatott oldalt tartalmaz, s nemcsak az Internacionálé ismertebb dokumentumait (Alapító Üzenet, Szervezeti Szabályzat) találhatjuk meg itt, hanem a fontosabb kongresszusok különféle határozatait is. De ahogyan Amaro del Rosal tudatosan mindig is ,,széles fronton” kíván lapot nyitni a munkásmozgalom egészének bemutatására, ezúttal az Internacionálé tárgyalásánál kitér az olyan eseményekre is, mint a Béke és Szabadság Liga 1868-69-es kongresszusai, avagy a bakunyini Alliance megalakulása. Az Alliance programjának, első kiáltványainak, sőt a szervezők javaslatainak szövegét itt ugyanúgy megtalálhatjuk, mint az ekkor megszülető és rohamos gyorsasággal megerősödő spanyol szekciók nyilatkozatait is. Az Alliance bemutatása mellett a szerző a
