Századok – 1979
Tanulmányok - Zsigmond László: A comte-i pozitivizmus színeváltozása 3/I
24 ZSIGMOND LÁSZLÓ hatol, az igazságtalanul háttérbe szorított Politique positive majd épen és elevenen támad majd fel. Akkor rá fognak jönni, hogy a Proletariátus Diktatúrája nem következik logikusabban az emberiség múltjából, mint a Szociokrácia, hanem éppen ellenkezőleg, és a történelmi materializmus nem megcáfolhatatlan módszer, mint az emberi oszthatatlanság és a sorok konvergenciája pozitív princípiuma. Kétségtelen, hogy még messzebb mennek majd, egészen annak a felismeréséig, hogy a 18. és 19. század valamennyi politikai ideológiája közül, amelyekből ipari civilizációnk szüntelen táplálkozik, a Politique positive marad a legkevésbé utópikus, a legreálisabb, és a legméltóbb, hogy alapul szolgáljon nagy konzervatív doktrína kidolgozására, amelyhez mindeddig csak empirizmusból vagy szükségből folyamodtak.”1 6 9 Comte érdemei közé sorolja Arnaud, hogy kellő összhangban tudta hozni az ún. ordre, vagyis a rend és az ún. progrés, vagyis a haladás gondolatát és ezáltal új és minden eddiginél mélyebb értelmet adott a konzervativizmus fogalmának. Hosszú ideig a konzervatív mentalitás és politika egyet jelentett a közvélemény szemében a mozdulatlansággal és társadalmi stagnálással. Comte helyreigazította a tévedést Arnaud szerint azáltal, hogy kimutatta, hogy ,,konzervatív politika egész természetszerűleg az az átgondolt vezetés, amely a társadalom, és még általánosabban az Emberiség megőrzése ösztönéből fakad”.1 70 Comte-nak 1855-ben megjelentetett Appel aux conservateurs című munkája éppen ezért gondolatrendszere egésze szerves részének tekintendő, állapítja meg Pierre Arnaud az 1973-ban megjelent Le »Nouveau Dieu«. Préliminaires d la Politique positive című könyvében.171 Comte munkájának az érdeme, hogy meghirdette a pozitivizmusnak, mint nemcsak a 20. század, hanem a 21. század egyedül igaz doktrínáját és a becsületes maradiak megnyerésének követelményét.172 Az ordre, vagyis a rend minden híve egyesülhet az emberiség, mint új istenség és az emberiség vallása, mint új kötelék alapján a pozitivizmus, mint egyetlen szellemi tekintély és hatalom útmutatásai alapján. Az emberek rend és biztonság után áhítoznak, olyan akár diktatórikus világi hatalom eljövetelével, amely emelőül szolgál fegyelmező és szentesítő egyetemes vallás általánossá válásához.173 A comte-i pozitivizmus, mint az egyetlen alternatíva az ún. ipari társadalom kérdéseinek végleges megoldására: ez a mondanivalója R. Fletcher: The crisis of industrial civilisation. The early essays of Auguste Comte című 1 74 és 1974-ben megjelent munkájának. A kötet tartalmazza Comte egyik leghűségesebb angliai hívének: Henry Dix Huttonnak fordításában az 1822—1824 folyamán elkészült tanulmányokat, köztük az 1822-ben közzétett és első alapvető írásnak minősített Plan of the scientific operations necessary for reorganizing society című írást. Megjelenése százötvenedik évfordulóján Comte egykori lakásában megtartott elméleti szeminárium bizonyságul kívánt szolgálni, hogy a pozitivizmus aktuális maradt, méghozzá a comte-i életmű egésze alapján. Kétségtelen — hangzik az érvelés — „nyilvánvaló a kapcsolat a Positive Philosophy (a ,69Uo. 41-42. 170Uo. 42. 1 7 ‘ P. Arnaud: Le »Nouveau Dieu« Préliminaires á la Politique positive. Paris. 1973. ,72Do. 558-559. ,?3Uo. 571-572. 174The crisis of industrial civilisation. The early essays of Auguste Comte. Introduced by R. Fletcher. London. 1974.
