Századok – 1979
Közlemények - Soós Katalin: Wallisch Kálmán és az 1918–19. évi magyarországi forradalmak 271/II
WALLISCH KÁLMÁN ÉS AZ 1918-19. ÉVI FORRADALMAK 281 A tömegek azonban a szegedi sajtó egyhangú véleménye alapján lelkesen és éljenezve fogadták a történteket. A Délmagyarország „nagy jelentőségű, a maga nemében páratlan eseményének nevezte a Szegedi Munkástanács és a munkásság, katonaság megmozdulását.4 1 „ . . . a francia forradalom jeleneteire emlékeztető felvonulás sokáig mély nyomokat hagyott Szeged lakosságának a lelkében . . У - írta Tonelli. 42 41 Délmagyarország, 1918. dec. 17. 4 2 Tonelli: i. m. 15. 43 Hajdú: 1918. 195. 44Uo. 195-223. 4 5 Gábor Sándorné: A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása. Az Egyesült Munkáspárt. A Legyőzhetetlen erő. A magyar kommunista mozgalom szervezeti fejlődésének 50. éve. Második kiadás. Bp. 1974 c. kötetben. 21. 46 VDCsMMT. 148-150; Andorka Sándor: Vajdaságiak a magyar forradalomban. Magyar Szó (Újvidék), 1963. okt.; Andorka Sándor emlékezései Móra Ferenc Múzeum Szeged. 1918. november végén, ellentétben Ausztriával és Németországgal, Magyar országon a polgári rend nem tudott konszolidálódni, erősödtek a forradalom továbbfejlesztését sürgető erők pozíciói. Az SzDP abból indult ki, hogy az ellenséges hadak által körülvett, fejletlen iparú, „az agrárfeudalizmus’5 struktúráját most leromboló Magyarországon a proletár szocialista forradalom, a proletárhatalom megteremtése nem időszerű, azért azt határozottan elutasította. A proletárforradalom eszméjének híveit az Oroszországból hazatért kommunistákból, a munkásmozgalom baloldali elemeiből 1918. november 24-én megalakult Kommunisták Magyarországi Pártja tömörítette. A KMP — mint arra Hajdú Tibor rámutatott - nem tekintette magát önálló „nemzeti” pártnak, hanem az alakulóban lévő III. Internacionálé magyarországi szekciójának. Irányvonala megegyezett a Komintern programjával, fő céljának a világforradalom elősegítését tekintette. A perspektívát túlzott optimizmussal szemlélve, úgy vélte, a világforradalom évek kérdése, tehát ha egy országban adva van a forradalmi alkalom, nem kell törődni a társadalmi fejlődés szintjével, mert a gazdasági kérdéseket megoldja a Szovjetek Világköztársasága. Magyarországon az azonnali proletárforradalomra vett irányt, minden halogatást és átmenetet elutasított. A párt készült a polgárháborúra, de mint optimális lehetőséget, a hatalom békés úton való meghódítását is szem előtt tartotta. A KMP erejét elsősorban a fővárosban és környékén élő munkásság megnyerésére koncentrálta, de a nagyobb vidéki városokban és az agrárpioletariátus körében is végzett szervező munkát. 5 43 44 4 A KMP november 25—26-án Szegeden is megkezdte tevékenységét. A kommunista csoport megalakítása Belocerkovszkij Antal nevéhez fűződik, az ő kezdeményezésére utazott Széli Juliska Budapestre, ahonnan egy párttitkárral s nagy halom brosúrával, röpirattal tért vissza. A szegedi csoport első titkára a Budapestről érkezett Szerbán volt. Az első párthelyiség Felsővároson a Zárda u. 7. sz. alatt volt. A pártcsoport az első hetekben taggyűléssel és kommunista agitációval, propagandával foglalkozott. A párt első tagjai a bőrösök, festők szakszervezetének tagjai közül kerültek ki, később csatlakoztak a dohánygyári munkások, majd jöttek a leszerelt katonák. Hamarosan kitűnt, hogy a nyomdászok között is vannak kommunista szimpatizánsok, így tagkönyveket és más röpiratot már Szegeden nyomtattak. Bár a tagfelvételt liberálisan kezelték, az első időkben kevesen léptek a pártba: a KMP Szegeden december hónapban kb. 100 tagot számlált.46 A KMP megalakulására és országos térhódítására valamennyi szegedi párt
