Századok – 1979
Közlemények - Soós Katalin: Wallisch Kálmán és az 1918–19. évi magyarországi forradalmak 271/II
WALLISCH KÁLMÁN ÉS AZ 1918-19. ÉVI FORRADALMAK 277 A forradalom eredményeként Magyarországon kialakult kettős hatalom népi ága Szegeden elsősorban a Munkástanácsban öltött testet. A Szegedi Munkástanács a budapesti Munkástanács példájára 1918. november 4-én alakult meg. 100 tagját a szociáldemokrata munkásság választotta, élén 3 tagú vezetőség állt, elnöke Holló Jenő dr. volt. A Munkástanács a forradalmi vívmányok megőrzésében, a Nemzeti és Katonatanács ellenőrzésében látta feladatát.2 1 ,Az ülések időpontját rendszerint este 7 órára tűzték ki, hogy a gyárakban és műhelyekben elfoglalt munkások is megjelenhessenek — írja Tonelli Sándor. — Ügyrenddel és formával ezeken a gyűléseken nem sokat törődtek és nemcsak a Munkástanács tagjai jelenhettek meg, hanem kívülük más munkások, újságírók, katonák, sőt katonatisztek, tisztviselők és late inerek is, akik alkalmazkodásból a munkástanácshoz tartozónak tartották magukat. Az éjfélig tartó gyűléseken mindenki beszélhetett, és rendszerint annak volt a legnagyobb sikere, aki a legélesebb hangon tudta szidalmazni a polgári osztályt és kizsákmányolókat. A gyűléseken rendszeresen Holló Jenő dr. elnökölt, az előadói tisztséget pedig csaknem mindig Wallisch Kálmán, a szociáldemokrata párt titkára töltötte be. Nagyon gyakran, ha az előadó, vagy a munkástanácsnak valamelyik tagja egy mérsékeltebbnek látszó indítvánnyal állt elő, a tömeg nyomása alatt volt kénytelen eredeti határozati javaslatát élesebb formába öltöztetni.”2 2 21 VDCsMMT. 132. 2 2 Tonelli Sándor: A szegedi forradalmi mozgalmak. Kelemen Béla dr. A Szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez (1919). Szeged. 1923 kötetben. Bevezető rész (a továbbiakban Tonelli) 20. 23A forradalmak szegedi szemtanúi. Visszaemlékezések 1918-19-re. Összeállította Csőngor Győző. Szeged. 1959. 22. 2 4Szeged és Vidéke. 1918. nov. 13. 2 5 Tonelli Sándor: A franciák Szegeden. 1918 december- 1920 március. Szeged. 1939. 35,42. „Forradalmi időket éltünk, annak is lázas, kavargó, kiforratlan állapotában voltunk — emlékezik vissza Czibula Antal. Nem is írták körül, meg nem határozták, hogy milyen ügyek tartoznak a Munkástanács hatáskörébe, éppen úgy, mint a Nemzeti Tanácséba. Minden ügy odatartozott, amit valaki odavitt s minden ügy aminek fontossága volt. A város önkormányzatának az ügyei is mind egytől egyig odatartoztak . . .”2 3 A Munkástanács először november 12-én tartott ülést. Az ülés napirendje előtt Nemes Lajos pártvezetőségi tag megemlékezett Viktor Adler, a nagy osztrák szocialista vezér haláláról. Burunka Péter indítványára a Munkástanács elhatározta, hogy a Munkásotthon épületére és ott, ahol a Munkástanács ülésezik, kitűzik a szocialista vörös zászlót. Az „idők jele” — írta a Szeged és Vidéke c. lap.2 4 A Munkástanács november folyamán viszonylag keveset hallatott magáról, de már ekkor is kitűnt, hogy tevékenysége középpontjába a közigazgatás és a közellátás problémáit állítja. A tönkrement gazdaság Szegeden is egyre több és súlyosabb problémával küzdött. A város helyzete fűtő- és világító anyagok tekintetében katasztrofális volt. A vasút felmondta a szolgálatot, és a város számára rendelt fa- és szénszállítmányok elmaradtak. Több szegedi gyár szén- és nyersanyaghiány következtében beszüntette működését, nőtt a munkanélküliség. Az élelmiszerek forradalmat követő pillanatnyi áresését csakhamar rohamos áremelkedés váltotta fel. Az áruszállítás lehetetlenné vált; Tápé, Algyő, Dorozsma, Kistelek, ahonnét a város piaci szükségletét részben fedezte, kordont vontak maguk köré, és megtiltották az élelmiszerek kivitelét.25 A terhek elsősorban a munkások, 7 Századok 79/2
