Századok – 1979
Közlemények - Soós Katalin: Wallisch Kálmán és az 1918–19. évi magyarországi forradalmak 271/II
WALLISCH KÁLMÁN ÉS AZ 1918-19. ÉVI FORRADALMAK 275 A Szegedi SzDP titkára az októberi forradalom napjaiban Fürtös Sándor nyomdász volt, őt követte e funkcióban a november első felében hazatért Wallisch Kálmán. „Szegedre érkezése után — írja Paula Wallisch — Kálmán rögtön ülésre hívta a pártbizalmiakat, majd pedig gyűlést hirdetett, amelyre meghívta a budapesti pártvezetőség egyik képviselőjét. Mindenki kívánságaképpen már az ülésen kimondták, hogy ő vegye át a párttitkárság vezetését. A rákövetkező gyűlésen el is határozták, hogy őt nevezik ki párttitkárnak. Egyik kívánsága így teljesült. Szülővárosában nemcsak hogy rögtön talált volna munkaalkalmat, állást, hanem sógora segítségével, aki építőmester volt, a mestervizsga letétele után nemsokára önállósíthatta volna is magát. Nyugodt, kényelmes, jövedelmező egzisztenciát teremthetett volna magának. De ő a munkásmozgalomban akart dolgozni, a szocializmust akarta szolgálni.”1 4 1 *P. Wallisch: i. m. 121. 1 5 Vö: Csongrád megye forradalmi harcosainak életrajzi gyűjteménye. Szerkesztette Rácz János. Szeged. 1973. 1 Varga János emlékezései. Szeged 1918-1919. Móra Ferenc Múzeum Szeged. Andorka Sándor levele Varga Jánoshoz 1966. okt. 28-án. 16 Vö. Szabó Agnes: Landler Jenő. Bp. 1974. 108-109. Wallisch mellett a szegedi SzDP legismertebb vezetői, Wallisch harcostársai voltak: Szabó János textilmunkás, a párt elnöke, a Nemzeti Tanács tagja; dr. Czibula Antal a Munkástanács tagja, az ügyvédi kamara titkára. Rajtuk kívül a párt, illetve a szakszervezetek vezetésében részt vettek, a párt megmozdulásain mint szervezők, előadók gyakran szerepeltek még: Ábrahám Mátyás szabómester, a Nemzeti Tanács tagja, munkásmegbízott a közélelmezési hivatalban; dr. Holló Jenő, a kerületi munkásbiztosító hivatalnoka, később igazgatója, a Munkástanács elnöke; dr. Kállai Emil, a párt jogi képviselője, a belvárosi pártszervezet elnöke; Munkácsi István szabómester, Nemes Lajos vasmunkás a Nemzeti Tanács tagja, a Szegedi Szakszervezeti Bizottság elnöke, Olejnyik József MÁV gépgyári előmunkás, a vasutasok szervezője és vezetője, a Nemzeti Tanács tagja.15 Adatok hiányában ma már nehéz pontosan meghatározni, hogy az SzDP egy-egy helyi funkcionáriusa a párt jobb- vagy balszámyán, illetőleg centrumában helyezkedett-e el? Ebben a vonatkozásban a tevékenységükre vonatkozó adatok mellett bizonyos támpontokat nyújtanak az 1918- 19-es forradalmak veteránjainak visszaemlékezései is. így pl. Andorka Sándor, a KMP szegedi szervezetének egyik alapító tagja 1918—19-ben szociáldemokrata ellenfelei közül Wallischt, Czibulát, Nemest, Vargát becsületes munkásvezéreknek tartotta, még akkor is, ha kommunista szempontból nem mindenkor helyesen ítélték meg az adott helyzetet.15a A szegedi SzDP tevékenységét mindenekelőtt a párt programja, szervezeti szabályzata s az országos pártkongresszusokon kialakított, s a Vépszűvű-ban, SzocializmusOm ismertetett, népszerűsített irányvonala határozta meg. Ennek alkalmazása a helyi vezetőség feladata volt. Feltételezhetjük, hogy a szegedi, helyi politika alkalmazásában is meghatározó jelentőségű volt a párt október 8-i Kiáltványa, amelyből Wallisch is, más baloldali szociáldemokratákhoz hasonlóan, a forradalmi átalakulás reális lehetőségét olvasta ki, s amelynek megvalósítására a tömegeket szervezte és mozgósította.1 6 Szegeden az SzDP-пек november elején a még csak alakuló polgári pártokkal ellentétben már kiépült szervezetei s a nagyobb üzemek, ipartelepek munkásaiból és
