Századok – 1979
Közlemények - Soós Katalin: Wallisch Kálmán és az 1918–19. évi magyarországi forradalmak 271/II
272 SOOS KATALIN erőkkel együtt küzdjön a forradalom győzelmes megvívásáért, a néphatalom megteremtéséért.2 2 A magyar forradalmi munkásmozgalom története. Első kötet. Negyedik kiadás. Szerk. biz. vezetője Nemes Dezső. A kötet megírásában közreműködtek: Erényi Tibor, Gábor Sándorné, Hajdú Tibor, Milei György, S. Vincze Edit. Bp. 1974. 123. ’Erényi Tibor: A szocialista mozgalom és a magyar októberi forradalom. A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztályának Közleményei, XVII. kötet 3. szám, 359-365. Bp. 1969; Hajdú Tibor: Az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalom. Bp. 1968 (a továbbiakban Hajdú 1918/29; Mucsi Ferenc: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tevékenysége 1890 és 1918 között. Bp. 1972. 64—65; A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai Ötödik kötet. A magyar munkásmozgalom a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét követő forradalmi fellendülés időszakában. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása harca a proletárforradalom győzelméért. 1917. november 7.-1919. március 21. Összeállította Gábor Sándorné, Fehér András, Horváth Zoltánná, Milei György. Bp. 1956 (a továbbiakban MMTVD. 5 kötet.) 224, 249-255. Erényi Tibor kimutatta, hogy az SzDP, a szocialista mozgalom részlegesen előkészítette ezt a forradalmat, mivel már évekkel ezelőtt elutasította a fennálló rendszert s a változás szükségességét hirdette; erői közreműködtek mind a fegyveres felkelés vezetésében, mind a forradalom kormányának, mind pedig ellenzékének munkájában. Az SzDP önálló cselekvését október 8-án a Népszavában közzétett Kiáltványa indította el. A polgári demokratikus akcióprogram gerincét a nemzetek önrendelkezési joga, politikai, szociális reformok alkották. „A dolgozó néposztályok gazdasági és politikai fölszabadítása és a nemzetek önrendelkező jogának elismerése és megvalósítása legyen az új Magyarország programja.” A Kiáltvány nem a szocialista forradalom, hanem a polgári demokrácia jelszavait tartalmazta, s mint ilyen, lépés volt a polgári demokrácia hívei összefogása érdekében. Október 13-án a régi képviselőház üléstermében összeült az SzDP rendkívüli pártgyulése. A Népszava a cenzúra miatt nem adhatott róla teljes tudósítást. A pártgyűlés elfogadta a forradalmi válság reformokkal való megoldásának programját. A határozat utolsó passzusa szerint a pártgyűlés kimondja, hogy a párt Kiáltványában körvonalazott programot lelkesedéssel magáévá teszi, örömmel fogad minden ilyen alapon álló progresszív irányú személyi vagy párttámogatást, és a kialakult akció formáinak és módjainak meghatározását a pártvezetőségre és a pártválasztmányra bízza. A pártvezetés tehát a maga politikai gyakorlatában mind a polgári demokratikus, mind pedig a szocialista átalakulást illetően reformista irányvonalat követett, amely megfosztotta attól, hogy a forradalom győzelmének cselekvő részese legyen.3 Október utolsó napjaiban a régi rend hívei a Habsburg József főherceg által kinevezett Hadik-kormány körül tömörültek, ezzel szemben állt a Károlyi, a Radikális és a Szociáldemokrata Pártok képviselőiből október 25-én megalakult, s a lakosság óriási többségének támogatását élvező Nemzeti Tanács. Programját 12 pontos Kiáltványa a függetlenség, a különbéke, az általános választójog, a földreform követelésében, a nemzeti államok elismerésében s a magyarországi nemzetiségek önrendelkezési jogának wilsoni szellemű biztosításában jelölte meg. A Nemzeti Tanács pártjaitól távol állt a végül is vállalt forradalom megszervezése. A munkás-paraszt- és katonatömegek aktivizálását a forradalmi szocialisták és a baloldali szociáldemokraták, az üzemek forradalmi bizalmiai, az illegális katonatanács, de mindenekelőtt szociális és politikai helyzetük elviselhetetlensége és az
