Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
AZ 1918-19-ES FORRADALMAK KÖZOKTATÁSPOLITIKÁJA 219 átszervezett bölcsészettudományi kar előadásainak rendjét, s mindjárt azt is közölte, hogy az újonnan meghirdetett előadásokat bárki ingyen látogathatja.10 7 A bölcsészettudományi kar nagynevű nyilvános rendes tanárai közül a legtöbben a csonka második félévben is megtartották a tanrendben hirdetett előadásaikat, ill. gyakor lataikat. Közülük megemlítjük Alexander Bernát, Beöthy Zsolt, Domanovszky Sándor, Marczali Henrik, Riedl Frigyes, Simonyi Zsigmond, Веке Manó, Fejér Lipót, Mauritz Béla professzorokat. Ugyancsak megmaradtak a címzetes rendkívüli tanárok, magántanárok és lektorok előadásai is. A tanítástól eltiltott tanárok előadásai helyett átmenetileg új előadásokat, gyakorlatokat, szemináriumokat és proszemináriumokat állítottak be a legkiválóbb tudósok, írók, művészek megnyerésével. Babits Mihály irodalomelméletet adott elő, s Ady-szemináriumot vezetett. Király György a régi magyar irodalomról s Balassi Bálintról hirdetett előadást. Révay József Cicero De republica c. művét fejtegette, s a latin irodalomtörténet marxista feldolgozására tett kísérletet. Laczkó Géza L’esprit de la littérature fran^aise címmel hirdetett előadást, és Baudelaire-ről tartott szemináriumot. Benedek Marcell a francia naturalisztikus regényt, Fülep Lajos Dante Vita nuováját, Turóczi-Trostler József Goethét és a német romantikát, Latzkó Hugó Shakespeare János királyát, Rózsa Dezső pedig a 19. századi észak-amerikai irodalmat tárgyalta. A szomszéd népek irodalmát Popovics Ivánnak a 19. század első fele horvát-szerb irodalmáról szóló előadása képviselte. A bölcsészettudományi kari dékán javasolta ezenkívül szlovák nyelvi tanszék felállítását és Skultéty József meghívását e tanszékre.1 08 A nyelvészet új előadói közül Balassa Józsefet, Веке Ödönt és Munkácsi Bernátot kell megemlítenünk. Nem hiányoztak a 14—17. századból Leonardo da Vinci, Rembrandt művészetéről, a modern festészet kialakulásáról, Cézanne művészetéről, a népművészetről, a grafika történetéről szóló előadások, ill. szemináriumok sem. A történeti előadások Varjas Sándornak a 19. század második felének történetéről szóló kollégiumával, a filozófiai előadások szintén Varjasnak a formális logikáról, Fogarasi Bélának a szellemi tudományok filozófiai alapvetéséről, a történelmi materializmus és a történetírás elméletéről szóló előadásaival bővültek. 107 Vörös Újság, 1919. ápr. 9. 6. 1O8OLVKM Egyet.-61 659/1919. i°9QL VKM Egyet.-5-79 259/1919. Vö. Győry Tibor: Az orvostudományi kar története 1770-1935. Bp. 1936.750. 110A budapesti Eötvps Loránd Tudományegyetem Rektori Hivatala. Az egyetemi politikai megbízott iratai. 96/1919. A matematika-természettudományi szakcsoport előadásai semmiben sem maradtak el a nyelvi és történeti szakcsoportéi mögött. Itt Szirtes Zsigmond, Hevesi György, Rybár István, Szabó Zoltán, Vadász M. Elemér, Ortvay Rudolf, dr. Götz Irén és Róheim Géza földrajzi, néprajzi, kémiai stb. előadásait kell kiemelnünk. Dienesné Götz Irén, aki elméleti kémiát adott elő heti 3 órában, volt az első nő, aki egyetemi katedrát kapott Magyarországon. A reakciós egyetemi tanárok felfüggesztése és az új előadók megbízása nemcsak hogy komolyabb zavart nem okozott a bölcsészettudományi karon, hanem határozottan nívóemelkedésre vezetett. Hasonló volt a helyzet a többi karon is. Az elmozdított orvosprofesszorok helyett négy új előadót bíztak meg — köztük Pólya Jenőt - előadások tartásával.1 09 A jogi kar dékánja, Vámbéry Rusztem szintén intézkedett a tanítástól eltiltott tanárok pótlásáról.1 10 I
