Századok – 1979
Tanulmányok - Bellér Béla: Az 1981/19-es forradalmak közoktatáspolitikája 183/II
200 BELLÉR BÉLA egy nagy nevelőintézet. A proletariátus nevelőintézete, ahol részben kívülről,logikai úton tölti meg a proletariátust a konstruktív, termelő, alkotó szocializmus tanaival, részben pedig módot ad a proletariátus önmagának az uralkodó osztállyá való szerveződés útján, a hatalom elfoglalásával arra, hogy valóságban az objektív realitással való folytonos érintkezés útján tanulja meg a szocializmus építésének munkáját. ... Egyes-egyedül a proletariátus diktatúrája lehet az az intézmény, amely sűrítve végezheti el évtizedek munkáját, összesűríti ezt a tevékenységet néhány esztendőre éppúgy, mint ahogy összesűríti gazdasági téren is”.46 46 Kun Béla: A proletár diktatúra és a tanítóság. Pedagógiai Szemle, 1959/3. 255. 4 7 Erényi: i. m. 22-224. Köves-Erényi: i. m. 127. A Közoktatásügyi Népbiztosság szervezete és működése A proletár diktatúrának a proletariátus nagy nevelőiskolájává való átalakítását a kulturális igazgatás szerveinek, elsősorban a Közoktatásügyi Minisztériumot felváltó Közoktatásügyi Népbiztosságnak kellett megvalósítania. A népbiztosság élére Kunfi került, aki emellett március 21-étől a Forradalmi Kormányzótanács Politikai Bizottságának, majd az egyesült párt vezetőségének is tagja lett. Munkássága tehát továbbra is kétirányú maradt: egyrészt szakfeladatok ellátása, másrészt általános politikai ügyek intézése. Kunfmak és centrista társainak szerepvállalását a Tanácsköztársaságban az a felfogásuk magyarázza, hogy az egész Közép-Európát elborító és Magyarországra is átcsapó forradalmi hullám pótolni fogja mindazt, ami eddig a magyar társadalom fejlődéséből a szocializmus megvalósításához hiányzott. Emellett Kunfit az a remény is lelkesítette, hogy amit közoktatásügyi miniszterként legjobb igyekezettel sem tudott megvalósítani, azt most mint népbiztos valóra válthatja. Bár a Tanácsköztársaság művelődéspolitikáját nem tekinthetjük kizárólag Kunfi alkotásának, hiszen ennek kialakításában más elvek és más személyek is szerepet kaptak, kétségtelen, hogy Kunfi nem másodrendű szereplő a Tanácsköztársaság kultúrpolitikájában. Munkáját a kommunisták is nagyra értékelték. Kun Béla Leninnek küldött 1919. márciusi rádióüzenetében Kunfit úgy jellemezte, hogy „ . . . olyasféle, mint az Önök Lunacsarszkija”.4 7 Kunfi államtitkára, a jobboldali szociáldemokrata Somogyi Béla nem osztotta főnöke meggyőződését a szocializmus közeli megvalósíthatóságát illetőleg, ezért megvált posztjától. Helyére népbiztoshelyettesként a kommunista filozófus és esztéta, Lukács György került. A Közoktatásügyi Népbiztosság működésének első szakasza 1919. március 21-étől április 3-ig terjedt. Április 4-én az ideiglenes alkotmány alapján újjászervezték a Forradalmi Kormányzótanácsot és az egyes népbiztosságokat. A Forradalmi Kormányzótanács megszüntette a helyettes népbiztosi intézményt. Az eddigi népbiztoshelyetteseket is népbiztosokká nevezte ki, és kollektive megbízta őket az egyes népbiztosságok vezetésével. Az államigazgatási szempontból nem eléggé átgondolt intézkedésnek politikai szempontból kedvező hatása lett, minthogy erősítette a baloldalt. Míg korábban csak 2 népbiztos és 9 népbiztoshelyettes volt kommunista, az átszervezés után a kormányzó
