Századok – 1979

Krónika - Hírek 180/I

KRÓNIKA

Hírek

A magyar-bolgár történész vegyesbizottság 1978. október 16-án és 17-én Szófiában tartott ülése a fasizmus problémáinak, a két háború közötti magyar és bolgár rendszerek jellegzetes vonásainak megtárgyalását tűzte napirendre.

A tudományos ülésen a következő' előadások hangzottak el:

Vladimir Migev;

A bolgár fasizmus jellemzésének néhány aspektusa;

Ilcso Dimitrov: Olaszország és a bolgár fasizmus politikai szervezetei;

Dimitrina Petrova:

A

fasizmus és a Bolgár Földműves Népi Szövetség 1923-1924;

Hriszto Sztefanov: A Bolgár Radikális Párt és a fasizmus;

Nedju Nedev: A katonai liga és a fasizmus Bulgáriában;

Bóján Grigorov:

A

bolgár szociáldemokrácia és a fasizmus;

Küncso Vaszilev-Marija Donévá: A bolgár fasizmus problémáinak megközelítéséről;

Jono Mitev: Az 1923. június 9-i rendszer jellege;

Incze Miklós: A magyar ellenforradalmi államrendszer típusáról;

L. Nagy Zsuzsa: A magyar liberális ellenzék a fasizmusról;

Sípos Péter: Totális fasiszta törekvések Magyarországon az 1930-as években;

Godó Ágnes: A hadsereg a Horthy-rendszerben;

Szabó Ágnes: A KMP az ellenforradalmi rendszerről.

Az előadásokat élénk eszmecsere követte. Ebből kitűnt, hogy az összehasonlító vizsgálatok, a társadalomtörténeti elemzések, a pártviszonyok s az egyes országok intézményrendszerének, azok működésének további beható feltárása képezheti - többek között - azokat a kutatási feladatokat, amelyek elősegíthetik a történetileg megalapozott és tudományos igényű kép további finomítását a két rendszer jellegéről.

A tanácskozás házigazdája Voin Bozsinov professzor, a magyar-bolgár történész vegyesbizottság bolgár tagozatának elnöke volt.

A Történettudományi Bizottság 1978. október 27-én Nemes Dezső akadémikus elnökletével ülést tartott. Az ülés napirendjén szerepelt Balogh Sándor és Tilkovszky Lóránt jelentése „A minősítési tapasztalatokról a történelemtudomány területén, 1973-1978”. Az előterjesztés, majd az azt követő beható vita ahhoz az eszmecseréhez kapcsolódott, amelyet Kónya Albert akadémikus, a TMB elnöke indított meg a tudományos minősítésről. A jelentés részletesen elemezte a minősítések számszerű alakulását, a minősítettek megoszlását, a disszertációk tematikáját, a minősítési eljárás menetét. A vita után elfogadott javaslatok egyrészt arra irányulnak, hogy a minősítés folyamata szervesebben illeszkedjék a történettudomány általános feladatainak megoldásába, másrészt, hogy az eljárás egyszerűbb, hatékonyabb legyen.

A XVI.

Nemzetközi Történettudományi Kongresszus előkészületeiről, a különböző nemzetközi bizottságoknak e kongresszussal egyidejűleg rendezendő programjairól adott tájékoztatást Székely György és Pamlényi Ervin, valamint Pach Zsigmond

Pál,

Vass Henrik és Liptai Ervin. Niederhauser

Emil írásban ismertette az MTA Kelet-Európai és Nemzetiségi Komplex Bizottsága megalakulását, a bizottság összetételét és feladatait. A Történettudományi Bizottság sikert kívánt az új akadémiai bizottság tevékenységéhez.