Századok – 1979
Folyóiratszemle - Kasznobajev B. I.: A 17. század második fele és a 19. század első fele közötti korszak orosz kultúrtörténetének néhány fogalmáról 173/I
FOLYÖIRATSZEMLE В. I. KRASZNOBAJEV: A 17. SZÁZAD MÁSODIK FELE ÉS A 19. SZÁZAD ELSŐ FELE KÖZÖTTI KORSZAK OROSZ KULTÚRTÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY FOGALMÁRÓL A szovjet történettudományban egyre inkább helyet követelnek a kultúrtörténeti kutatások. Időszerűvé vált a kultúra történetét vizsgáló munkák fogalmi apparátusának egységesítése. Annál is inkább, mert pl. a kultúra fogalmára vonatkozóan kb. 250 féle értelmezést és definíciót használ a szakirodalom. A kaotikus fogalomhasználat hovatovább akadályozza a kutatásokat. Elengedhetetlenül szükség van pl. a kultúrszociológusok és a kultúrtörténészek együttműködésére. Olyan egységes fogalomrendszer kidolgozása a feladat, amely megfelelően tükrözi adott korszak kulturális fejlődését, elősegíti társadalmi tartalmának feltárását. A cikk első fele általában vizsgálja a kultúra különböző értelmezéseit. A szovjet szakirodalomban a kultúra fogalmának két fő típusa terjedt el. A szélesebb körben és hosszabb idő óta használt értelmezés szerint a kultúra az emberi társadalom vívmányainak összessége, amelyeket a termelés, valamint a társadalmi és szellemi élet területén ért el. A definíció filozófiai általánosságra törekszik, érvényesül benne az egyetemesség és a történetiség követelménye, szélesen, nem csupán szellemi termékként értelmezi a kultúrát. Ugyanakkor a „vívmányai”’ kifejezés csak az értékes, maradandó alkotásokat foglalja magába, statikus szemléletet sugall, nem teszi lehetővé a fejlődés ellentmondásos folyamatként való láttatását. Múzeumi kollekcióként fogja fel a kultúrát, a fogalom az ún. élő és holt kultúra elkülönítésére alkalmas, de a kettő közötti összefüggések megragadására nem. Természetesen egyes korok, társadalmak, osztályok kultúrájának vizsgálatánál eredményesen alkalmazható ez az értelmezés is. Újabban terjedt el az a felfogás, amely szerint a kultúra az adott nép történetének szerves része, alkotóerejének kifejeződése az emberi élettevékenység minden területén. Szerzőnk ezen a típuson belül E. Sz. Markarjan definícióját emeli ki. Az örmény filozófus kizárólag az emberre jellemző cselekvési módként és ennek objektiválódott eredményeként értelmezte a kultúrát. Krasznobajev szerint a társadalmilag és történetileg meghatározott ember mint szociális és pszichikai lény cselekvése, ill. ennek minden objektiválódott eredménye tehát a kultúra, s ez a megközelítés áll leginkább összhangban a marxista társadalom- és történetfelfogással. A cikk második része a jelzett kor kulturális fejlődésével kapcsolatos fogalmak tartalmi feltárására, kölcsönhatásuk kimutatására törekszik. Milyen követelményeknek kell, hogy megfeleljenek ezek a fogalmak? Álljanak összhangban a marxista történetszemlélet kategóriarendszerével, az orosz nép története részeként értelmezzék a kultúrát. A kor kulturális fejlődését ágyazzák be az orosz kultúrtörténet folyamatába, amelyet viszont az egyetemes, az európai, a szláv, ill. a keleti szláv népek kultúrájának részeként kell bemutatni. A 17. század vége és a 19. század dereka közötti korszak orosz kulturális fejlődését több terminus technicusszal is jelölik. Nemzeti kultúra, nemesi kultúra, új kultúra stb. A „nemzeti kultúra” kifejezés történelmi terjedelmét, társadalmi tartalmát azonban többféleképpen értelmezik. Egyes kutatók a mongol uralom lerázásától számítják. Szerzőnk szerint ennek a széles történelmi terjedelmű felfogásnak jobban megfelel az orosz nép kultúrája kifejezés. Orosz nemzeti kultúráról legfeljebb a 17. század második felétől lehet beszélni. Társadalmi feltételeinek elemzése további fogalomalkotásokat tesz lehetővé. így született meg a „nemesi kultúra” kifejezés. Igaz, előfordult, hogy csak akkor használták, ha a kor kulturális szintjének elmaradottságát akarták hangsúlyozni, s szembeállították vele a nemzeti kultúrát, ill. az ún. „új kultúra” fogalmát, amelyek értéket, progresszív tartalmat tükröztek.
