Századok – 1979
Történeti irodalom - Bolla Ilona–Csizmadia Andor–Degré Alajos–Horváth Pál: Tanulmányok a falusi közösségekről (Ism.: Kállay István) 148/I
TÖRTÉNETI IRODALOM BOLLA ILONA-CSIZMADIA ANDOR-DEGRÉ ALAJOS-HORVÁTH PÁL: TANULMÁNYOK A FALUSI KÖZÖSSÉGEKRŐL (A Pccsi Tudományegyetem jogtörténeti tanszékének kiadványai. 2. sz. Pécs. 1977. 83 1.) Régi igazság, hogy a tudományos munkákat nem rőffel mérik. Ez a kötet a legjobb példa erre. Négy szerző vállalkozott arra, hogy viszonylag kis terjedelemben alapvető kérdéseket foglaljon össze, a témának ne csak hazai vonatkozásait vizsgálja, hanem a bevezető és záró tanulmányban „a közelkörnyező társadalmak határán” is túltekintsen. Horváth Pál rámutat arra, hogy a faluközösség nem tipikusan magyar jelenség, hiszen a falu vitás ügyeinek rendezésében, az adóztatásban más országokban is hosszú ideig megtalálhatók a közösségi eredetű maradványok. Azok a változások, amelyek a középkori falu jórészt közösségi eredetű bíráskodásában lezajlottak, meggyőző adatokat szolgáltatnak a paraszti függés kialakulásához. Az uraság és a függő parasztok viszonyairól ugyanis jórészt a bíráskodás során keletkezett forrásokból tudunk. A falu elszigeteltsége, gazdasági és társadalmi kötelékei szükségessé tették a közösség belső életének rendezését és az ezt segítő intézményeket. A falu bírája és bíráskodása ezek közt a legfontosabb helyet foglalta el. Éppen ezért nem véletlen, hogy a feudalizmus korának legkorábbi történeti forrásai (pl. a Ruszkaja Pravda) sűrűn emlegetik a falu bíróját és bíráskodását. A közösség önálló bíráskodását hosszú küzdelemben adta fel. A földesurak főképpen az immunitás megszerzésével kezdték igényelni a falu feletti joghatóságot. A falu saját bíráskodását önként nem adta át, hanem csak a gazdaságilag uralkodó urasági birtok és az államszervezet által kölcsönzött immunitás kettős nyomására. Ilyen módon a faluközösség megtűrt viszonyai a foldesuraság eszközeivé lettek, aki a közösségi földek megszerzésével az azok után járó állami szolgáltatásokat is magának követelte. A szabad faluközösségek feudalizálódásával keletkezett jobbágyi faluközösség a foldesuraság része lett és arra szolgált, hogy a parasztoktól kikényszerít se a feudális járadékot. Magyarországon Szent István törvényeiben szerepel először a Nyugat-Európában is ismert falusi tisztségviselő — a villicus. A magyarországi falurendszer ekkor még kiépülése kezdetén volt, a falusbírói tisztség csak később lett általános. Bolla Ilona megállapítása szerint (17. 1.) a villicus a királyi birtokon nem, egyházi és világi birtokon ritkán fordult elő. All. századi törvények a villicusokat, a szabad közösségek elöljáróit, közvetlenül bevonták különféle feladatok megoldásába. Jelentős funkciójuk volt a feudális állam kiépülésében, a kereszténység terjesztésében. A falusi elöljárókat, a véneket a népgyűlésbe is bevonták. A feudális állam megszilárdulásával, all. század végén, a villicus tevékeny sége mindinkább a falu keretei közé szorult. A 12. században valószínűleg ezért nem említik a források. A 13. század elejétől ismét felbukkan, sőt gyakrabban szerepel. A villicusok azonban már nem a szabad tulajdonnal rendelkező közösségeknek, hanem a földesúri birtokon megtelepedetteknek az elöljárói. Az államalapítástól a 13. század végéig nagy változás történt a szabad közösségek életében. A?, egyre szélesebb körben kiépülő birtokviszonyok nyomása alatt lassan felmorzsolódtak; az egész közösség, vagy egyes tagjai földesúri függésbe kerültek. A földesúri birtokra telepedve is megőrizték önkormányzatukat és maguk közül választott elöljárójukat, a villicust. Új jelenségként szemlélhetjük azokat a településeket, ahol a lakosság személye nem állt úri tulajdonban és csupán az általuk művelt földön keresztül kötődtek az úrhoz. Járadékot sem személyük, hanem a birtokba vett telek után fizettek. Bizonyos autonómiát élvezve, az úrral vagy megbízottjával a választott elöljáró tartotta a kapcsolatot. A faluközösségek fő funkciója - a gazdaság mellett - a bíráskodás és az adóztatás. A villicusokra az igazságszolgáltatás és a többféle (egyházi, királyi, földesúri) adó beszedése nehéz
