Századok – 1979
Beszámoló - Történettudomány és társadalomtudományok. Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat 1978. március 29–31-i szegedi vándorgyűléséről (Gunst Péter–L. Nagy Zsuzsa) 132/I
BESZÁMOLÓ 139 tőkés értékrendszerét hasonlította össze. Továbbmenve a jelenségszintű leírásnál, azt vizsgálta, mi az érdek és az érték viszonya? Az érdekben kifejeződő egyéni és csoporthelyzet erősen befolyásolja az értékrendet, tehát az életmódminta és -típus választását. De a hagyomány, nevelés és utánzás révén kapott érték maga is tudatosít érdekeket és teremt szükségleteket. így újra kell fogalmazni az alapkérdést olyképpen: vajon két külön szféra-e a struktúra és az életmód? Vajon az életmód nem szerves része-e a struktúrának? Mint mondotta, hajlik annak elfogadására, hogy az életmódnak a struktúrával való viszonyában nemcsak helyesen vagy hamisan tükröző, hanem visszaható, struktúraformáló szerepe is van. Felvetette azt is, hogy az emberek egyidejűleg több közösséghez, többféle csoportba is tartozhatnak, osztályhoz, foglalkozási csoporthoz, nemzethez, vallási közösséghez, párthoz, klubhoz, kulturális irányzathoz stb. Ez szükségképpen több azonosulást, többféle identitástudatot és többszörös kötődést alakít ki, amelyek egybeeshetnek, érintkezhetnek, vagy ütközhetnek egymással. Ez erősen befolyásolja társadalmi elhelyezkedésüket, értékrendjüket, s életmódjukat is. Sajnos, a csoportdinamikának ezzel a vonatkozásával behatóbban még nem foglalkoztak. Érték és érdek problémáit tárgyalta Hunyadi György, aki többek között azokat a kérdéseket és lehetőségeket vette számba, amelyekben pszichológia és történettudomány egyaránt érdekeltek, kölcsönösen van mondanivalójuk egymás számára. Különös érdeklődésre és figyelemre tarthat számot az érték és érdek, illetve hatásuk vizsgálata, olyan problémakörök tehát, amelyek mindeddig meglehetősen elhanyagoltak voltak. (Az érték problémája másoknál is felmerült, még inkább azonban a vándorgyűlés utolsó témakörében, a művelődéstörténet vonatkozásában.) A pszichológiának, mint kifejtette, nem annyira az érdekről, mint inkább az értékről van és lehet olyan mondanivalója, amelyet a történettudomány is jól hasznosíthat. A kettő együttes vizsgálata és tárgyalása úgy egészíti ki egymást, hogy a statikus állapotrajz dinamikus képpé válik. Az értékek oldaláról közelítve a problémához a pillanatnyi helyzet tárulhat fel; az érdekek (személyi, csoport-, osztályO,) vizsgálata viszont megragadhatóvá teszi mindkét kategória értelmezésének és hatásának társadalmi, történeti változását s szerepét a történeti folyamatban. Ez a sajátosan kedvező egymásrahatás, az egymást kiegészítő kutatási eredmények a két szaktudomány eltérő megközelítési módja ellenére mindkettő számára gyümölcsözőek. Ezt a gondolatsort folytatta Pataki Ferenc, amikor a Hunyadi által is említett struktúra-elemzések finomításának szükségességéről szólt a történeti folyamat rekonstruálásában. E feladatra először a szociológia ébredt rá. További téma lehet a generáció fogalmának és változásának, következményeinek vizsgálata. Hasonlóan a társadalmi objektivációs rendszereknek (divat, viselkedés, kommunikációs rendszerek) s ezek működésének elemzése. Sürgetőnek tartotta az etnopszichológia művelését, a pszichikum, a nemzeti karakter közös vizsgálatát tudományos objektivitással, mert ezzel kapcsolatban meg nem oldott, le nem zárt problémákat hurcolunk magunkkal a múltból. A nemzeti pszichikum, a nemzeti karakter elemeit is el kell helyeznünk a társadalom tudati elemeinek sorában, megtisztítva őket a misztikum rárakódásaitól. Az életmód-típusokkal s az azokat meghatározó tényezőkkel foglalkozott Vörös Károly. Nézete szerint annak magyarázata, hogy „azonos osztálykereten belül, még
