Századok – 1979

Krónika - A Tudományos Minősítő Bizottság hírei 1186/VI

KRÓNIKA

1187

1976. július

Gericsné Bolla Ilonát „A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon” című disszertációja alapján — a történelemtudományok kandidátusává;

Kun Miklóst „A demokratikus pánszlávizmustól az anarchizmusig (Mihail Bakunyin eszmei és politikai pályaképe az 1860-as évek közepén)” című disszertációja alapján — a történelemtudományok kandidátusává;

Mann Miklóst

„Trefort Ágoston élete és munkássága” című disszertációja alapján - a történelemtudományok kandidátusává:

Németh Józsefet „A műszaki értelmiség és a magyar mérnökök és technikusok szabad szakszervezete a felszabadulás után (1945-1948)” című disszertációja alapján - a történelemtudományok kanditásusává;

Olajos Árpádot „Szakképzés és foglalkoztatás” című disszertációja alapján - a közgazdaságtudományok kandidátusává;

Ónosi Lászlót „N parasztmozgalmak fejlődése Balmazújvároson” című disszertációja alapján - a történelemtudományok kandidátusává;

Orosz Istvánt „A mezőgazdasági termelés M agy aror szagon 1790-1849” című disszertációja alapján - a történelemtudományok kandidátusává;

Simon Róbertét „A mekkai kereskedelem kialakulása és jellege” című disszertációja alapján - a történelemtudományok kandidátusává nyilvánította.

1976. október-november

Korom Mihályt „Az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte és Magyarország átállása az antifasiszta koalíció oldalára” című disszertációja alapján - opponensek: Csizmadia Andor, az állam- és jogtudományok doktora, Orbán Sándor, a történelemtudományok doktora, Zsilák András, a történelemtudományok kandidátusa - a történelemtudományok doktorává;

Tokody Gyulát „Ellenforradalom Németországban 1918-1919. (A porosz-német konzervativizmus és militarizmus újjászervezése, hatalmi-politikai helyzete)” című disszertációja alapján - opponensek: Zsigmond

László

akadémikus, Ránki György akadémikus, Niederhauser

Emil,

a történelemtudományok doktora - a történelemtudományok doktorává;

Bálint Csanádot „Dél-Magyarország a

X.

században” című disszertációja alapján - a történelemtudományok (régészet) kandidátusává;

Granasztói Györgyöt „A városi élet keretei a feudális kori Magyarországon (Kassa társadalma a 16. század derekán)” című disszertációja alapján - a történelemtudományok kandidátusává;

Kiss Józsefet „A Jászkun kerület parasztsága a német lovagrend földesúri hatósága idején (1702-1731)” című disszertációja alapján a történelemtudományok kandidátusává;

Kosa Lászlót „A burgonya Magyarországon” című disszertációja alapján - a történelemtudományok (néprajz) kandidátusává;

Mesterházy Károlyt „A nemzetiségi szervezet és az osztályviszonyok kialakulása a honfoglaló magyarságnál” című disszertációja alapján - a történelemtudományok (régészet) kandidátusává;

Szenes Ivánt „A munkásosztály forradalmi pártjának újjászervezése Magyarországon 1956 57- ben” című disszertációja alapján — a történelemtudományok kandidátusává;

Taksás Imrét „A kommunista és munkáspártok és az ifjúságnak a szocialista közösség európaj országaiban a fejlett szocializmus építése során felmerülő problémái” című, a Szovjetunióban megvédett disszertációja alapján a történelemtudományok kandidátusává;

Tóth Tibort „A mernyei uradalom gazdálkodása a jobbágyfelszabadítástól az első világháborúig” című disszertációja alapján - a történelemtudományok kandidátusává;

Virágh Ferencet „A Békés megyei agrárszegénység helyzete és küzdelme a dualizmus korában (1867-1914)” című disszertációja alapján — a történelemtudományok kandidátusává nyilvánította.