Századok – 1979
Figyelő - Pazdur Jan: Az anyagi kultúra története 1052/VI
1056 FIGYELŐ létezik olyan probléma vagy témakör, amelyet érdemes feldolgozni. Ehhez azonban elégséges az, hogy a már meglevő kutatási helyeken megfelelő terveket készítsenek. A formális oldalt érintő kétségek ellenére megindultak a munkák, amelyek aztán igazolták az intézet létének célszerűségét. Ezeknek a munkáknak választ kellett adni arra a kérdésre is, hogy az anyagi kultúra története önálló tudományág-e, vagy csak téma, avagy kutatási irányzat. Elméleti koncepciók E marxizmus klasszikusaira alapozott definíció az anyagi kultúra történetéről módszertanilag is helyesnek bizonyult. Zárt, logikus, a kutatási célokat világosan meghatározó koncepció volt. Elsőbbséget adott azoknak a kutatásoknak, amelyek a munkaeszközökkel és a munkamódszerekkel foglalkoztak, beleértve a megosztást és a szervezést is. Kisebb mértékben helyezett viszont hangsúlyt a fogyasztás történetére. Ez a szigorú ragaszkodás ehhez a meghatározáshoz azonban magában hordozta annak a veszélyét, hogy az anyagi kultúra képe elvész a technika- és gazdaságtörténet mellett. Jóllehet, új gazdasági javak előállítása technikai eszközökkel beleillik az anyagi kultúra problematikájába^ mégis a történeti kutatások redményei a technikai haladás és a gazdasági fejlődés. Ezért Aleksander Gieysztor, a varsói egyetem professzora és az intézet megalapítója, így határozta meg az anyagi kultúra történeti kutatásának tárgyát: „az ember anyagi létének körülményei”, a munka folyamatában és ugyanezen munka eredményeinek használata idején. Az érdeklődés középpontját áttette az anyagi dolgokról azoknak az embereknek a sorsára, akik kénytelenek voltak felhasználni a civilizáció termékeit és ezek továbbfejlesztését szükségleteik és kultúrájuk fejlődési állapota szerint.6 Ez a nézőpont több lehetőséget teremtett az anyagi kultúra történészei számára. Alapjában véve azonban mindkét koncepció csak egyéni javaslat volt. Mindkettőből kiderült, hogy az anyagi kultúra történetének vizsgálati területébe beletartoznak az összes anyagi termékek, keletkezésük és használatuk folyamatával együtt, és az egész anyagi örökség is, amelynek környezetében az emberek élnek. Ezeket a koncepciókat igazolni kellett. 6 A. Gieysztor: Niektore potrzeby badan nad materialnymi warunkami by tu we wczesniejszym sredniowieczu polskim (A kutatás néhány szükséglete a lengyel kora-középkor anyagi létfeltételeinek kutatása terén). = Kwartalnik HKM 2. évf. 1954. 599-618. 1. Fontosabb eredmények Ebben az áttekintésben csak annak a csoportnak az eredményeiről lesz szó, amely a közép- és újkorral foglalkozott, és csak összehasonlításképpen vette figyelembe munkájánál az európai országokban fellépő analóg jelenségeket. A korai középkor terén, amely Lengyelországban a 7-től a 12. századig teijedő korszakot fogja át, ez a csoport szorosan együttműködött a régészekkel, miután csak az ásatások fényében lehetett új megvilágításba helyezni ezt a kort. A későbbi, egészen a 20. századig teijedő időszakokban a fő alapot elsősorban az írott és ikonográfiái források képviselték. Ez azonban nem mutatkozott kielégítőnek. Lengyelország hatalmas károkat szenvedett e téren is, miután
