Századok – 1978
TÖRTÉNETI IRODALOM - Dokumentumkötetek a kubai munkásmozgalom történetéről (IsmAnderle Ádám) 982
982 TÖRTÉNETI IRODALOM eszközének volt tekinthető. Roosevelt realista politikája még a gazdasági kapcsolatok kiépítésére akarta felhasználni a szervezetet, igaz azzal a céllal, hogy ezáltal a háború utáni rendezés győztesei is ők legyenek. Seeber jól érzékelteti azt a folyamatot, ahogyan ez az alapjában véve békés roosevelti politika a háború után a helyreállítás időszakában erőszakosabb irányba tolódott el. Ez elsősorban a Szovjetunió és a népi demokráciák esetében mutatkozott meg igen élesen. Ebben az esetben már nem egyszerűen arról volt szó, mint ahogyan Franciaország esetében, amikor egy másik nagyhatalom rovására akarta befolyását kiteijeszteni, itt már a két különböző társadalmi rendszer szembenállása a döntő mozzanat. Ezért is került előtérbe - mutat rá a tanulmány szerzője - a segélyszervezettel kapcsolatban az új politikai irányvonal: a gazdasági segélyt a politikai iránytól, a társadalmi berendezkedéstől kell függővé tenni. Az USA a segélyért kereskedelmi információkat követelt cserébe, a technikai lebonyolítás megváltoztatásával pedig közvetlenül is be akart avatkozni az érintett országok - elsősorban a Szovjetunió és a népi demokratikus államok - belügyeibe. Ez a politika a segélyszervezet feloszlásához vezetett. A kezdeti gazdasági együttműködés helyére az atomzsarolás lépett. A tanulmánykötet szerzői nem egy kérdés átfogó vizsgálatára vállalkoztak, hanem konkrét helyzeteket, szituációkat vizsgáltak, így a munkákat esettanulmányoknak minősíthetjük. A tanulmányok témájának megválasztása szerencsés volt. Egyrészt megfelelő képet adnak az USA és Európa kapcsolatainak alakulásáról az adott időszakban, másrészt - ha a témaválasztás irányultsága korlátozóan hatott is - sikerült azokat a kérdéseket megragadniuk, amelyek Európán belül valóban fontos szerepet játszottak. Teljesebb képet kaptunk volna, ha a szerzők Nyugat-Európa és a Szovjetunió mellett Közép-Európa amerikai kapcsolatait* is vizsgálnák, amelyek akkor szintén nem voltak érdektelenek. Mindezek ellenére a kötet mindenképpen hozzájárul a korszak jobb megismeréséhez. Barabás László DOKUMENTUMKÖTETEK A KUBAI MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉRŐL (Julio Antonio Mella: Documentes y artículos. La Habana, 1975. Ed. de Ciencias Sociales. 662 1. Carlos Balino. Documentos y artículos. La Habana, 1976. Ed. de Ciencias Sociales. 276 1.) Kuba Kommunista Mozgalmának és Szocialista Forradalmának Történeti Intézete munkájának eredményeképpen jelentek meg a kubai munkás- és kommunista mozgalom két - talán legnagyobb -történeti alakjának írásait tartalmazó kötetek. Mindkettő évfordulós kötet: a Mella írásait tartalmazó könyv a Kubai Kommunista Párt megalakulásának ötvenedik évfordulójára és az 1975-ös pártkongresszus tiszteletére jelent meg. A Bal ifi ο írásait tartalmazó kötetet a kubai forradalmár halálának ötvenedik évfordulóján adták ki. A könyvnek egyúttal azonban a kubai történettudomány szívós gyűjtőmunkáját is mutatják: a forradalmi mozgalom alapvető dokumentumait ismertetik meg az olvasóval. A kötetek előszavában az Intézet jelzi, hogy a két munkásvezető életének megismerésében még sok az ismeretlen terület: Balino kevés 19. századi írását találták meg (ekkor az Egyesült Államokban tevékenykedett), hiányos életének az 1913-1917 közötti korszaka is. Mella kubai és mexikói tevékenysége egyaránt rejthet még ismeretlen írásokat. Mégis fontos szerepük van a köteteknek: meg lehet rajzolni Balino és Mella eszmei fejlődését. A hosszú kort megért Balirío (1848-1926) életútját Blas Roca rajzolja meg bevezető tanulmányában. írása különösen az 1892 előtti időszak bemutatásával igyekszik áthidalni a dokumentumokban még meglevő hiányokat. Azt a Balinót mutatja be, aki a spanyolellenes, függetlenségi, rabszolgatartó ellenes, demokratikus álláspontról, megismerkedve a szocializmus eszméivel, José Marti harcostársa lett a századvégi függetlenségi háborúban. 1892-ből két nagyobb írás is mutatja ezeket a gondolatköröket. Balino a dohánymunkások vezetője volt, aki 1903-ig az Egyesült Államokban élt, s világnézete alapvetően osztályának érdekeiből táplálkozott. Hangsúlyozza (1894), a rabszolgaság eltörlése csak új
