Századok – 1978

TÖRTÉNETI IRODALOM - Az első világháború és a forradalmak képei (Ism.: Galántai József) 976

976 TÖRTÉNETI IRODALOM 1936-ban azonban Spanyolországban mindez nagyon élő módon vetődött fel - s ekkor a két barát is szinte meghasonlott egymással. Berkman a rendkívüli helyzetben szükségesnek vélte a szocialistákkal és a kommunistákkal való szövetség elfogadását (ez ügyben a spanyol anarchisták is kikérték véleményét), míg Goldman kérlelhetetlen maradt. Goldman utalt arra, hogy Caballero maga is korábban mint lépett fel a spanyol anarchisták ellen. Az 1937. májusi barcelonai anarchista, CNT, POUM erők leverését követően pedig Goldman még inkább saját igazát vélte kiolvasni a történeti eseményekből, olyannyira, hogy később 1938-ban és a második világháború idejére is visszautasította az antifasiszta koalíció megkötését - bár a fasizmust ténylegesen mindig a leghatározottabban visszautasította. Amikor azonban anarchista barátai közül egyesek ebbe az irányba mozdultak el, s azt hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió nélkül nincsen hatékony antifasiszta politika, Goldman és Berkman mindig csak a „kijózanító" ellenérveket sorolták fel. De ugyanúgy elfordultak Gandhitól is, részben annak nacionalizmusa miatt. Az Egyesült Államok iránt mindvégig nosztalgiával viseltető Berkman és Goldman kémlelő szemmel figyelte az amerikai kulturális, irodalmi élet alakulását. Goldman még egy ízben körutat is tehetett ott, s ekkor írt a New Heal kiváltotta nagyobb politikai-szociális „ébredésről", anélkül, hogy illúziói lettek volna, s tudta, hogy a nagytőke szűk korlátok közé szorítja majd a New Dealt. Vagyis fürkésző szemük sok mindent kísért nyomon - de mint ők maguk is tudták, meg is vallották, egyre inkább a tényleges politikai események járdaszegélyéről. Jemnitz János AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS A FORRADALMAK KÉPEI írta és a képeket válogatta: Farkas Márton és Józsa Antal (Budapest, Európa Könyvkiadó. 1977. 507 1.) Az első világháborút követő években, illetve a két világháború közt nem ment ritkaságszámba a háború fotóit, képeit tartalmazó kiadvány. Ennek ellenére Farkas Márton és Józsa Antal vállalkozása úttörő jellegű és jelentőségű. A felszabadulás után ugyanis ez a műfaj nálunk meglehetősen háttérbe szorult, és. nemcsak az első világháború vonatkozásában, hanem általában is. Az utóbbi években ismét megjelentek történelmi képgyűjtemények, és most - a szerzők munkájának eredményeként - az első világháború történetét ábrázoló is publikálásra került. Historiográfiailag is érdemes volna elemezni, mi a magyarázata a hosszú szünetnek. Anélkül, hogy átfogó válaszra törekednénk, talán csak arra utalunk, hogy az ilyen jellegű kiadványokat történetírásunk - beleértve a történeti publicisztikát is - az elmúlt évtizedekben nem értékelte kellően. Pedig ennek a műfajnak igen nagy a jelentősége a történelmi ismeretek széles körben való teqesztésében. A szerzők vállalkozása azért tekinthető úttörő jelentőségűnek, mert első alkalommal tesznek kísérletet arra, hogy a népszerű, a széles közönség érdeklődéséhez igazodó műfajt az első vüágháború tárgykörében magas elvi színvonalon, a marxista történetszemlélet alapján újítsák fel. Már most előre kell bocsátani, hogy a szerzők vállalkozása sikeres, eredményes. A szerzők, a Hadtörténelmi Intézet munkatársai, fáradságot nem kímélve átvizsgálták a korábbi képes publikációkat, de. ezen túlmenően jelentős kutatómunkát végeztek az archívumok képgyűjteményeiben. Nemcsak a hazai gyűjteményeket vizsgálták át (Hadtörténelmi Múzeum, Munkásmozgalmi Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Közlekedési Múzeum,Széchényi Könyvtár, Országgyűlési Könyvtár), hanem külföldi (Szovjetunió, Csehszlovákia, NDK) gyűjteményeket is. így azután nemcsak válogatva ismétlik meg a korábban már kiadott fotókat, hanem számos új, kiadványban meg meg nem jelent fotóval gazdagítják gyűjteményüket. A szerzők a világháború történetének ismert szakemberei. A történeti folyamat periodizációján alapuló felosztásban, logikus, áttekinthető rendszerben adják közre a kiválogatott képanyagot. A rendszerbe foglalás egyrészt követi az időrendet, másrészt a csoportosítás az évek rendjén belül jól áttekinthető tematikai egységet is nyer. Ki kell emelni a szerzők sikeres törekvését az átfogó ábrázolásra. A világháború egész menetéről, előzményeivel, befejezésének folyamatával együtt, arányos képet adnak. A képeket folyamatosan végig néző olvasó e jelentős történelmi esemény mélyebb