Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Németh József: A műszaki értelmiség és a mérnökszakszervezet 1946
A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG ÉS MÉRNÖKSZAKSZERVEZET 1946-1947-BEN 925 fordulóján bizonyos fokú felhígulás veszélye volt tapasztalható az SzDP-ben. A műszaki értelmiség SzDP tagjai nem minden esetben voltak létszámuk arányában politikailag is egységesek és erősek. 1947 elején az ország közvéleménye elé került a Magyar Közösség nevű titkos összeesküvő csoport leleplezése,11 1 amely a demokratikus átalakulásnak akarta útját állni sajátos eszközeivel. Ε csoport - „mely közel 700 tagot számlált" — több értelmiségit tudott soraiban, köztük mérnököket, technikusokat. Nem véletlen, hogy az összeesküvés bejelentése mély megdöbbenést váltott ki az MMTSzSz-ben is annak ellenére, hogy „a műszaki értelmiség jórészt intakt maradt, de vezető rétegeiben súlyosan érintve van Mistéth Endrén keresztül".112 Ugyanis a MKP Politikai Bizottsága 1947. január 9-én elhatározta a Baloldali Blokk összehívását, melynek elsődleges célja az volt, hogy a baloldali pártok egységesen foglaljanak állást a kisgazda párti képviselők és Mistéth Endre újjáépítési miniszter ügyében.11 3 Rajk László belügyminiszter tájékoztatta az FKgP vezetőségét a „leleplezett összeesküvés nyomozásának a párt tagjait érintő megállapításairól".114 Mindezek alapján az FKgP Pojitikai Bizottsága azonnal lemondásra szólította fel Mistéth Endrét.11 5 Az összeesküvés kapcsán Mistéthről kiderült, hogy vezető titkára volt a felszabadulás előtt a Magyar Mérnökök Nemzeti Szövetségének is. Amikor ezek napirendre kerültek az igazolási eljárások lefolytatásakor, Mistéth a Független Kisgazda Párt vezetőinek aláírt nyilatkozatával úgy védekezett, hogy őt a Magyar Mérnökök Nemzeti Szövetségébe a kisgazdák küldték.11 6 Mistéthen kívül az MMTSzSz több vezetőségi tagjáról derült ki, hogy részt vett a Közösség munkájában, illetve áttételeken keresztül — ha nem is tudták pontosan a Közösség végső céljait — 100—150 műszaki értelmiségi tartozott táborukhoz.11 7 Ha e számot vesszük figyelembe, akkor a szakszervezet taglétszámához viszonyítva ez nagyon elenyésző, de figyelembe kell venni azt — és ez a döntő —, hogy a Magyar Közösségben résztvett műszaki értelmiségiek közül többen olyan vezetői posztokat töltöttek be, ahol módjuk volt - s ezt meg is tették nem egy esetben — akadályokat gördíteni az újjáépítés, az államosítások s a kidolgozás alatt álló hároméves terv elé. Ezt a kártékony tevékenységet kellett megszüntetni és felszámolni. Amikor napvilágot látott az összeesküvés és főképpen az, hogy a műszaki értelmiség, illetve az MMTSzSz soraiból kik vettek részt11 8 ebben a felforgató szándékú '1 1 Ε kérdéssel részlettsen foglalkozik Kis András: A magyar Közösségtől a Földalatti Fővezérségig - Zrínyi Katonai Kiadó, 1969, illetve: Fehér Könyv. A magyar köztársaság és demokrácia elleni összeesküvés okmányai. Kiadja a Magyar Tájékoztatásügyi Minisztérium 1947 jún. 112 SzOT KL MMTSzSz 1947 1/B. Jegyzőkönyv az 1947. III. 22-i választmányi ülésről. 113 P. I. Arch. 274 (2-38). Idézi: Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945-1947. - Kossuth Könyvkiadó. 1975. 377. "4 P. I. Arch. 285 (2-9). 115 Szabad Nép, 1947. jan. 15. 1 "Szabad Nép, 1947. jan. 19. " 7 Itt kell megemlíteni, hogy Kis András: i. m. 118. oldalán azt írja: „A Közösség tagjainak mintegy 80%-a értelmiségi munkakörben dolgozott. Legtöbbjük mérnök, technikus, vegyész, utánuk a pedagógusok, az ügyvédek, majd orvosok következtek." Úgy véljük - nem a műszaki értelmiség védelmére, de elmondható -, hogy az Iparügyi és az Újjáépítési Minisztériumban a vezető tisztviselők, akik a Közösséghez tartoztak, nem mind mérnökök voltak, hanem jogászok és kereskedelmi szakiskolát végzettek. így a fenti arányok módosulnak. '"Szabad Nép, 1947, jan. 15. 8 Századok 1978/5
