Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Németh József: A műszaki értelmiség és a mérnökszakszervezet 1946
A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG ÉS MÉRNÖKSZAKSZERVEZET 1946-1947-BEN 915 Miniszteri tárcát vagy polgármesteri kinevezést egynek sem nyújtott, szemben a Független Kisgazda Pártnak 1 mérnök minisztere, 1 mérnök polgármestere, 3 államtitkára, 6 képviselője van, akik mind mérnökök."6 s Tehát a korábban kapott miniszteri tárcából már igyekeztek politikai tőkét kovácsolni. A szakszervezetek megalakulásával kapcsolatban a Kis Újság megállapította: „A felszabaduláskor néhány fiatal kommunista párti mérnök elfoglalta a Mérnöki Kamara és a Mérnök Egylet épületeit, s megalakították a Mérnök Szakszervezetet."66 A Kis Újság cikkírója megfeledkezett arról e pontnál is, hogy az MMTSzSz megalakítására felkért baloldali mérnökök 1945 januárjában azonnal felszólították az összes pártot, hogy a hozzájuk tartozó mérnökök képviselőit küldjék el a szakszervezet Intéző Bizottságába. Ez megtörtént, és az Ideiglenes Intéző Bizottság 4 MKP, 4 SzDP, 4 FKgP, 2 NPP, 2 PDP taggal alakult meg.67 Kétségtelen az, hogy a különböző funkciók nem voltak teljesen elhatárolva, átfedések is előfordultak — szinte elengedhetetlenül —, de mindezek nem azt jelentették, hogy „az alapítók a maguk elgondolása szerint intézik a szakszervezet ügyeit, nem törődve az elnökséggel, sem a Központi Vezetőséggel".6 8 A Műszaki Értelmiség 1946. szeptember 1-i számában reflektálva a fentiekre, egyértelműen aláhúzta, hogy „ezek nem felelnek meg a valóságnak. Meggyőződhetik róla bárki, aki elolvassa a központi vezetőségi és választmányi ülések jegyzőkönyveit. És nem mellőzik az alapítók a KV utasításait, hanem éppen ellenkezőleg, az utasításoknak megfelelően, az egész műszaki értelmiségi érdekében dolgoznak." A Kis Újság 1946. augusztus 30-i számában megjelent támadással teljesen ellenkező előjelű Kővágó József kisgazda párti polgármester nyilatkozata, aki az MMTSzSz alelnöke is volt, hogy „a mérnök szakszervezet az egyike a legjobban működőknek és a legdemokratikusabb".6 9 Kővágó több kérdésben pozitívabban foglalt állást, mint néhány kisgazda elnökségi tag. A fentiek tükrözik a Kisgazdapártban is meglevő nézetkülönbségeket. Az MMTSzSz-t ért támadás után, még a Központi Vezetőség ülése előtt, tiltakozások sora jelezte különböző üzemekből, hogy nem értenek egyet a Kis Újság cikkével. Például: a Ganz és Tsa Rt. Villamossági Gyár műszaki értelmisége 1946. szeptember 3-án tartott tiltakozó gyűlésén megállapította: „Mi a szakszervezet vezetőségének munkája ellen kifogást nem emelünk, mert a mai nehéz körülmények szűkreszabott lehetőségei között munkáját jól végzi."7 0 Hasonló módon elitélték az MMTSzSz-t támadókat a Telefongyár, a Röck Gépgyár, a Standard Villamossági Gyár stb. műszaki alkalmazottai,7 1 s különböző „röpgyűlések" támogatásukról biztosították az MMTSzSz-nek azokat a vezetőit, akik a népi demokratikus átalakulásért folytatott harc szolgálatába kívánták állítani a műszaki értelmiség minél nagyobb részét. A szociáldemokrata Párt mérnökcsoportjának a vezetője a Népszavában megállapította: „Itt nem többről és kevesebbről van szó, mint a kisgazda párti jobbszárny munkás-6 5 Kis Újság, 1946. aug. 30. 66 Uo. 6 7 SzOT KL MMTSzSz 1945/8. Az MMTSzSz vezetősége. 6 8 Kis Újság, 1946. aug. 30. 6 9 Kis Újság, 1946. aug. 20. 10 SzOT KL MMTSzSz 1946/3. Ganz és Tsa Rt. gyár műszaki értelmiségének tiltakozása 1946. szept. 3. a Kis Újság szakszervezetet támadó cikke ellen. 71 SzOT KL MMTSzSz 1946/5. Jegyzőkönyv a KV 1946. szept. 6-i üléséről.
