Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850
A GYÁRIPARI MUNKANÉLKÜLISÉG MAGYARORSZÁGON •.érint az 1949. évi népszámlálás adatai alapján*1 883 Korcsoportok szerint a munkanélküliek közül 1 évnél hosszabb idő óta 15-19 20-29 30-39 40-49 50-59. 60 éves és idősebb eves 2108 3 796 8 270 3 984 2 979 1 657 595 6067 8 850 31 995 18 199 15 380 9 076 4733 8175 12 646 40 265 22 183 18 359 10 733 5328 Szembetűnő, hogy az év végére mindig megnövekszik a munkanélküliek száma, innék oka egyrészt az idényiparágak év végi pangásában keresendő, másrészt abban a ényben, hogy vidéken az őszi mezőgazdasági munkálatok befejezésével mind nagyobb ömegben jelentkeztek a munkaközvetítőknél ipari munkára a nyáron mezőgazdaságban lolgozók. Ezeket a cukorgyárakban, dohánybehordásnál, fakitermelésnél és közmunka iltal igyekeztek foglalkoztatni.8 6 Az 1948-as évre vonatkozóan az eddigi kutatások során iem találtunk a munkanélküliségre adatot, az 1949. évi népszámlálás munkanélküliségre onatkozó igen részletes adataiból azonban képet kaphatunk ennek az időszaknak a nunkanélküliségéről. A táblázatból világosan kitűnik, hogy a munkanélküliek száma 1949 elején az 1947. lecemberi adatoknak megfelelő nagyságrendben mozgott, illetve valamivel fölötte. A nunkanélküliek 24%-át a nők tették ki. A munkanélküliek nagy része két hónapnál övidebb ideig volt munka nélkül, de igen magas azoknak a száma is, akik fél évnél Losszabb ideig, ami a munkanélküliség súlyosságát mutatja, hiszen minden munka nélkül iltöltött hónap súlyos nélkülözést jelentett. A munkanélküliség időtartamának hosszúsága ι krónikus munkanélküliség legszembetűnőbb jelensége. A munkanélküliségnek másik »en szomorú tünete volt ebben az időszakban, hogy főleg a fiatal korosztályt, a pályaezdőket sújtotta s ez kihatott a családalapításra, a fiatalok politikai aktivitására. A nunkanélküli munkásoknak több mint fele 30 év alatti volt és több mint kétharmada, nondhatni túlnyomó többsége 50 év alatti munkaképes korban, tehát kiesésük a termelőnunkából óriási veszteséget jelentett a népgazdaság számára. Egyes kiemelt iparágakat tekintve legnagyobb volt a munkanélküliség az építőiparban, a vas- és fém- és gépiparban, a ruházati iparban, valamint a faiparban. A vas- és 8 6 Uo. 8 'Központi Statisztikai Hivatal. 1949. évi népszámlálás. 7/a. Munkanélküliek adatai. Kiegészítés A foglalkozási statisztika országos eredményei c. kiadványhoz.
