Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850
A GYÁRIPARI MUNKANÉLKÜLISÉG MAGYARORSZÁGON 877 előle rendelet. A szakszervezeti közvetítés megszüntetését Gömbös Gyula miniszterelnök ;m hagyta ki a fasiszta diktatúra bevezetésére irányuló törekvéseiből, már 1933-ban egyik eszédében kijelentette, hogy „ha az ország teljesen kiépített érdekképviseleti rendszeren élne, akkor volna statisztika, akkor a munkakeresők és a munkahelyek száma ontosan meg volna állapítva, akkor a legtökéletesebben ismernénk a lehetőségeket, ídnók, hogy melyik üzem mit produkálhatna még".6 3 Gömbös tehát a fasiszta érdeképviseleti rendszer bevezetését ajánlotta a munkaközvetítés akkori rendszere helyett. A loni Ipar mindjárt élénken reagált Gömbös beszédére, kijelentve, hogy a munkaközvetés egységesítéséről már régen szó van, és „ha Gömbös a munkaközvetítés érdekképviileti kiépítése alatt a közvetítés egységesítését érti, teljesen igaza van, mert akár autoóm, akár állami formában oldják meg az egységesítést, szükséges munkát végeznek".64 A totális fasiszta diktatúra bevezetésének sikertelensége után, melynek részét kéezte volna a szakszervezetek államosítása, a fasiszta korporációs rendszer bevezetése, a ormányzat ismét a munkaközvetítéseken keresztül kíván csapást mérni a munkásszerve:tekre. 1936 végén Bornemisza Géza iparügyi miniszter sajtónyilatkozatot tett közzé, lelyben érintette a munkaközvetítés kiépítésének kérdését. Elég homályos megfogalmaísban arról beszélt, hogy ehhez a problémához a kormány, ha nagy óvatossággal és legfontolással is, de a közeljövőben mégis hozzá szándékozik nyúlni. A Honi Ipar rögtön legragadta az alkalmat, hogy kirohanást intézzen a szakszervezetek közvetítő tevékenyige ellen, és megint állást foglalt a közvetítés államosítása mellett. Az iparügyi miniszter íszédéből egyébként az derül ki, hogy a kormány egyelőre csak a munkaközvetítő odák fokozott ellenőrzésére gondolt.6 5 A kormány azonban a munkaközvetítés hatósági ellátásáról szóló 1916. évi XVI. tc. egészítése címén kerettörvényt akart megszavaztatni, amelyet az illetékes miniszter ndelettel tölthetne ki. A kormány célkitűzésével kapcsolatban a KMP központi lapja, a olgozók Lapja a következőket írta: „Darányi kijelentette, hogy mindenben Gömbös tornán akar haladni. Kevesebb lármával, alattomosabban akarja a megerősödött szakszerizeteket alapjaiban megtámadni. A munkaközvetítés állami irányításáról szóló törvényvaslat minden egyes szakasza alkalmas arra, hogy a szakszervezeteket gazdasági harcaiin, nagyobb darab kenyérért való harcos munkájában megakassza, megbénítsa."6 6 A törvényjavaslat szerint ugyanis a miniszter a törvény kihirdetése után dönt arról, jgy megadja-e az engedélyt az ingyenes munkaközvetítők továbbműködésére vagy sem. miniszter előírhatja az azonos szakmákban közvetítők összeolvasztását, pl. a szabók artestületét a keresztény szocialistákéval és a szabók szakszervezetével. De, ha megtartk a szakszervezeti közvetítőket, akkor is az állami közvetítő hivatal felügyelete alá >nják őket. Ezenkívül, ha azt állapítják meg, hogy szakszerűtlen a szakszervezetek izvetítő munkája, akkor elmozdíthatják a szakszervezet által megbízott személyt és mást :vezhetnek ki helyébe, továbbá, ha nem közvetít sztrájktörőket, a közvetítőt felosztják. Ha az osztályharcos munkás nem megy el sztrájktörőnek, az a veszély fenyegeti, 6 3 Honi Ipar, XXVI. évf. 1. sz. 1933. jan. 1. A munkaközvetítés Gömbös Gyula beszédének nertetése. 6 4 Uo. 6 5 Honi, Ipar XXIX. évf. 21. sz. 1936. nov. 19. A munkaközvetítés ügye, ''Dolgozók Lapja, 1. évf. 1. sz. 1937. április. Harcot a munkaközvetítés szabadságáért. Századok 1978/5
