Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850

A GYÁRIPARI MUNKANÉLKÜLISÉG MAGYARORSZÁGON 865 nagy szerepe volt, mert a mezőgazdasági dolgozók nagyobb tömegben jelentkeztek ipari munkára. A tárgyalt időszak munkanélküliségi helyzetének alakulását jól mutatja, hogy 10 000 lakásra 1924 év elején 42,1, 1925 végén 33,4, 1926 végén 26,4, 1927 végén 16,9, 1928 végén 17,8, 1929 végén 23,4 munkanélküli esett, ami az 1926-tól kibontakozó konjunktúra végét és újabb válság kibontakozását jelzi. Ugyanez a tendencia állapítható meg, ha a munkanélküliek számát a társadalombiztosítási szervek taglétszámához viszonyítjuk. A munkanélküliek száma a kötelezőleg biztosított tagok százalékában a következőképp alakult: 1924. III. hó 3,2%, 1925. III. hó 5,8%, 1926. III. hó 4,5%, 1927. III. hó 2,7%, 1928. III. hó 2,0%, 1929. III. hó 2,2%. Ebből a statisztikából azonban csak a tendencia fogadható el hitelesnek, hiszen a biztosítottak számával csupán a szakszervezetek által kimutatott munkanélküliek számát állíthatták szembe a tényleges munkanélküliek száma helyett, amelyre vonatkozóan Magyarországon nem vezettek nyilvántartást. A legtöbb munkanélküli 1928-ban és 1929-ben is az építőiparban (23,5% és 32%) és a vasiparban (22,1% és 22%) volt; ezek után következett csökkenő nagyságrendben a bőripari, az élelmezési, a sokszorosítóipari munkanélküliség. A tárgyalt időszak munkanélküli statisztikájából is megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a gazdasági élet ciklikus mozgása inkább csak a hullám kedvezőtlen szakaszában hatott ki szembetűnően a munkapiacra és tette azt válságossá, de a többi időszakban a munkanélküliség mindig felette állt a normálisnak és a konjunktúrával sem tűnt el, mint azt a legtöbb vezető tőkésállamban tapasztalhattuk.40 1929-ben a kapitalista termelési mód belső ellentmondásai ismét felszínre törtek és az év végére kirobbant a kapitalizmus történetének legsúlyosabb válsága. Az ipari termelés óriási mértékű csökkenése tömeges munkanélküliséget és nyomort okozott Magyarországon, ahol a konjunktúra idején is magas volt a munkanélküliek száma, különösen súlyos volt ekkor a munkanélküliség és a munkanélküliek helyzete. A szakszervezetek által kimutatott munkanélküliek száma 1930 és 1939 között" Év Munkanélküliek évi átlagos száma A munkanélküliek a taglétszám %-ában 1930 22 289 14,9 1931 28 434 21,6 19 32 30 796 25.4 1 933 2 7 80! 23.3 1934 Γ 3 .:4 ! 1.8 1935 ! 9 28! 1 Ï 1936 I 6 639 14.1 1937 1 5 200 12 7 1938 1 7 799 14.7 '"Magyar Statisztikai Szemle, I. köt. 4 sz. 360 '77. Munkanélküliség cs munkapiac az 1928. vben. - Magyar Statisztikai Szemle, 1930 ï köt. 30. sz. 180 188. Munkanélküliség és munkapiac az 929. évben. •"MTA Könyvtárának Kézirattára. A Gazdaságkutató Intézet rendezetlen iratai XV. fasc. Szakzervezetek. Munkanélküliség.