Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850

A GYÁRIPARI MUNKANÉLKÜLISÉG MAGYARORSZÁGON 863 A hatósági munkaközvetítők forgalma a tárgyalt időszakban a következőképpen alakult3

5 Év Munkakeresők száma Elhelyezést nyert munkakeresők száma Elhelyezett munkások a munkakeresők %-ában A hatósági munkaközvetítők egy hóra számított évi átlagos forgalma 1924 105 314 49 494 47 8 776 1925 98 340 39 451 40 8 195 1926 100 325 42 150 42 8 360 1927 110 109 50 409 45 9 176 1928 113 728 56 812 49 9 477 1929 182 082 66 264 36 15 174 lassú, de azért érezhető fejlődésének, a termelés megindulásának lehet tulajdonítani ezekben az iparágakban. Vidéken a munkaközvetítők az összes munkát keresőknek 1924-ben 59%-át, 1925-ben 55%-át és 1926-ban ugyancsak 55%-át helyezték el. Ugyanakkor Budapesten az összes munkakeresőknek 1924-ben 41%-át, 1925-ben 32%-át, 1926-ban 35%-át tudták munkába állítani. 1927-ben azonban megváltozott a helyzet, mivel 1927 végén a munkanélküliek száma vidéken 31,2%-kal, Budapesten pedig 7,7%-kal nőtt, minek folytán az összes munkanélküli 62,3%-a Budapestre, 37,7%-a pedig vidékre esett. A vidékiek részaránya az összes munkanélkülin belül 1925-ben 36,2%, 1926-ban 36,9% volt. A vidéki helyzet rosszabbodásában elsősorban a mezőgazdasági munka hiánya, az élelmiszeripar és faipar, valamint az építőipar stagnálása játszott közre, amely megnehezítette az elhelyezkedést.3

6 A legrosszabb helyzetben az egyes foglalkozási csoportok közül a munkanélküliség tekintetében az építőiparban, a vasiparban, az élelmezési iparban dolgozók, valamint a szállodai és éttermi dolgozók voltak a tárgyalt időszakban. 1924-ben az összes munkanélküli munkás 33,1%-a az építőiparból, 28,7%-a a vasiparból került ki, 1925-ben az építőipari munkanélküliség 29,7%-kal, a vasipari 28,5%-kal képviseltette magát a munkanélküliek népes táborán belül. 1926-ban megcserélődött a szerep, a vasipari munkanélküliek részesedése 32,8%-os, az építőipariaké 21,3%-os. 1927-ben ismét változott a helyzet: a vezetést ismét az építőipar veszi át 23,3%-os részesedéssel, a 21,5%-ban részesedő vasiparral szemben. Az összes munkanélküli munkás 50—70%-a tehát az e két iparágban dolgozókból tevődött össze és így döntő szerepe volt a munkanélküliség számszerű alakulásában. A vasipari munkanélküliek nagy száma annak következménye volt, hogy a vas- és fémipar, amely a háborús és a háború előtti nagyarányú hadi megrendelések folytán gyorsan fejlődött, a Horthy-korszak kezdetén nehéz helyzetbe került. Az új határok közt megváltoztak a vasérc, nyersvas, acél egymásra épülő termelésének korábbi arányai. Az alapanyaggyártó ipar és a feldolgozó ipar fejlődése a kívánt színvonal alatt maradt. Az ország vasércfogyasztásának nagyobbik részét a 20-as években mindvégig import útján elégítették ki. A vas- és fémipar stagnálásának további tényezője volt, hogy a 3 5

A Statisztikai Évkönyv megfelelő számaiban a munkaközvetítésekre vonatkozó adatok. 36

A Magyar Gazdaságkutató Intézet helyzetjelentéseinek a munkapiacra vonatkozó részei a megfelelő években. 4*