Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49

GÖMBÖS ELSŐ KORMÁNYÁNAK KÜLPOLITIKÁJA 83 Az olasz és magyar támogatásnak, illetve tanácsoknak nagy szerepük volt abban, hogy Dollfuss ezekben a hetekben erőteljesebb lépéseket tett az osztrák baloldal visszaszorítására. Korábban vázolt helyzetének súlyos nehézségei és ellentmondásossága azonban nem tette lehetővé, hogy a belpolitikai helyzet gyorsan és alapvetően átrendeződjék, de még ha így is lett volna, nem valószínű, hogy hatása a német—osztrák feszültséget megszüntette volna. A Berlinnel való viszony a tavaszi hónapokban inkább tovább romlott és esetenként egészen kritikussá vált.5 8 A német-osztrák kapcsolatok ilyetén alakulása, valamint az, hogy Hitler osztrák politikájának intranzigenciája felismerhetővé vált, közvetítési szándékában Budapestet még óvatosabbá tette. A kudarcból okulva határozottabban hirdette, hogy a németosztrák viszályba nem kíván beavatkozni, pedig nem kétséges: változatlanul éber figyelemmel próbált olyan fogódzókat találni, amelyek erre lehetőséget nyújtanak. De lyenek nem adódtak. Május derekán Nikolaus Eltze, a Rhein-Metallwerke igazgatója, aki magyar katonai cörök előtt nem volt ismeretlen, Semsey Andor Bécsben állomásozó magyar diplomainak előadta: „Berlinben azon a nézeten vannak, hogy a német—osztrák viszony állandóan osszabbodik. . . ezen folytonos súrlódás alig helyrehozható következménnyel járhat, ha Berlin és Bécs között nem indul meg. . . rövidesen valamely közvetítési akció. Őt barátai: jorosz miniszterelnök és Alfred Rosenberg felkérték,... tapintatos formában puhatolja ;i, hogy magyar kormányelnök, akit legalkalmasabbnak tartanak erre a szerepre, »irodalmi kormány ilyetén iniciatíváját miként fogadná." A német módszer Budapesten nem váltott ki lelkesedést. Jól tudták, hogy az lyenfajta felkérésből legfeljebb a németek húznának hasznot; Budapestnek még siker setén sem lennének lekötelezve, ha pedig kudarcba fulladna a vállalkozás, a németek ppen megfelelő távolságban tarthatnák magukat. Olyan eljárás volt ez, amellyel a fasiszta lémetország gyakorlatában giég gyakran lehet majd találkozni. A későbbiekben több ikerrel jár, most azonban még nem válik be. A magyar állásfoglalás órák alatt kialakult. Olaszában Kánya Nelky Jenő bécsi magyar követ tudomására hozta, hogy a „miniszterlnök nem hajlandó német—osztrák differenciába befolyni, hacsak erre német kormány őt özvetlenül fel nem kéri". (Kiemelés - P.P.) Egyben utasította Nelkyt, amennyiben Eltze kérdésre visszatérne, úgy kitérő feleletet kapjon. Hasonlóképpen elutasító volt a magyar kormány állásfoglalása akkor is, amikor nem )kkal később Walter Riehl, az osztrák náci mozgalom mérsékelt szárnyának vezére )lyamadott közvetítésért a magyar politikusokhoz.59 A konzekvens tartózkodás mögött azonban magyar részről nem húzódott meg lélyebb felismerés. A megfelelő következtetések levonását alapvetően akadályozta a orabeli magyar külpolitikának az osztrák—német megegyezés létrejöttéhez fűződő fundalentális érdeke. A tisztánlátást ezen kívül nem csekély mértékben gátolta a német ílpolitikai helyzet kialakulatlansága és — jórészt ezzel összefüggésben — a többarcú, több nen futó német külpolitika. 5 »Kerekes 74-78, Kerekes 73.137-138, 143-144. 5»K 64. 1933-20-248. a bécsi magyar követ V. 18-i számjeltávirata Kányának, uo. KanyaV. !0-i utasítása Nelkynek. Riehl lépésére, illetve a magyar közvetítési kísérletre általában: Kerekes 73. 143-144, iUetve 135-144. 5*