Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Láng Imre: A konzervativizmus támadása a New Deal ellen 815

TÁMADÁS A NEW DEAL ELLEN 819 haladja a gazdaság szféráját és az amerikai társadalom fő veszélygóca. Ε felfogásban tehát jóval többró'l volt szó, mint eladhatatlan termékfeleslegekről, általában a túltermelésről, a farmerjövedelmek zsugorodásáról, a mezőgazdasági és az ipari termékek árollójáról. Roosevelt, korábbi tapasztalataira támaszkodva és érdeklődési körének megfelelően, szívügyének tekintette a mezőgazdaság ügyét, amelynek rendezése elgondolásaiban összekapcsolódott az amerikai társadalmi struktúrában szükségesnek tartott nivellálódás folyamatával.9 A benyújtott törvényjavaslat vitája hetekig húzódott, jeléül annak, hogy a Kongresszus — mindenekelőtt a farmerérdekek befolyásos szószólóinak csoportja — szintén alapkérdésként fogta fel a mezőgazdaság problematikáját. A törvényjavaslat alapvető célkitűzése — a farmer-vásárlóerő háború előtti szintjének visszaállítása és a mezőgazdasági termelés összhangba hozatala az értékesítés lehetőségeivel — jelezte, hogy a mezőgazdaság talpra állítása nemcsak a gazdasági konszolidáció kulcskérdése, hanem egyúttal reformprogram is. A célkitűzés megközelítésében két irányzat küzdött egymással. Az egyik — alapvetően Roosevelt és tanácsadói körének álláspontja — a mezőgazdasági termelés csökkentését és a termeléskorlátozásra hajlandó farmereknek juttatandó támogatások rendszerét, valamint a mezőgazdasági termények feldolgozására kivetendő újfajta adó bevezetését irányozta elő. A másik irányzat képviselői ellenezték a termeléskorlátozást, és a feleslegeket belföldi értékesítési megállapodásokkal és az export erőltetésével kívánták likvidálni. A kormány álláspontja az állami beavatkozás messzemenő kiszélesítésén alapult, s a régivágású liberálisok számára nem lehetett kétséges, hogy a mezőgazdaság fellendítése a szövetségi kormányzat hatáskörének megnövelése árán fog megvalósulni. A „korlátozott kormány" eszméjének meggyőződéses híveit nem nyugtatta meg, hogy az adminisztráció az önkéntességre kívánta alapozni a termeléskorlátozás végrehajtását, és a kiépítendő apparátust a decentralizáció elvén tervezte létrehozni, továbbá az a körülmény sem, hogy a mezőgazdasági minisztérium bevonta a törvénytervezet kidolgozásába a farmerérdekek képviselőit. Egyelőre azonban csak az intenciók észlelése volt napirenden. Az állami beavatkozás helytelenítése az azonnali intézkedéseket követelő helyzetben ugyanúgy nem veszélyeztethette a törvényjavaslat sorsát, mint az új feldolgozási adó elleni tiltakozás.10 9 A világháború során jelentkezett rendkívüli szükségletek hatására kibővült amerikai mezőgazdasági termelés a háború után megoldhatatlan értékesítési problémákkal került szembe. A háborús kereslet megszűnt, a külföldi piacok összeszűkültek. A húszas évek amerikai mezőgazdaságát halmozódó termékfeleslegek, áresések, súlyos farmer-adósságok jellemezték. 1920 és 1929 között 15 százalékról 9 százalékra csökkent, a mezőgazdaság részesedése a nemzeti jövedelemben. A mezőgazdasági termékek árai 30 százalékicai, a farmok termeléséhez szükséges iparcikkek és anyagok árai viszont csak 16 százalékkal csökkentek. A válság alatt tovább tartott a folyamat: 1929-32 között a mezőgazdasági termékek árai 55 százalékkal, az iparcikkeké és anyagoké csak 26 százalékkal estek. Az adatokat ld.7. Joseph Huthrmcher: Trial by War and Depression: 1917-1941. Boston, (1973). 74.; Historical Statistics of the United States 1789-1945. Washington, 1949. 99. ,0A mezőgazdasági törvénnyel kapcsolatos vitákra nézve Id. Leuchtenburg i. m. 48-50. - A köztársaság párti éra éveiben következetesen elutasította a kormányzat a mezőgazdasági termékek árainak állandó jellegű állami támogatására irányuló követeléseket. A Kongresszus két ízben is elfogadta a vonatkozó előterjesztéseket, de az elnök megvétózta azokat. Az elnöki állásfoglalás a liberális állameszményen alapult, amely kizárta a végrehajtó hatalom intézményes beavatkozását a gazdaság folyamataiba.