Századok – 1978

FOLYÓIRATSZEMLE - Milkova; Fanny: Isztorija na balgarszkata burzsoazna darzsava i pravo prez perioda 1918-1944. (Ism.-.Niederhauser Emil) 785

785 TÖRTÉNETI IRODALOM szövevényén alapult, nem zárta ki az időlegesen háttérbe szorított ellentéteket, sőt azok a világháború menetében, különösen annak utolsó szakaszában fokozott élességgel törtek elő. A világháború leplezetlenül megmutatta a Habsburg-állam nagyhatalmi helyzetének rendkívüli törékenységét, elsősorban azt, hogy belső erői gazdasági, katonai és politikai viszonylatban csupán a 19. sz. utolsó harmadában voltak elégségesek a birodalom fenntartására. A háború katonai eseményei korán láthatóvá tették a Habsburg-hatalöm belső repedéseit, amit a német imperializmus saját érdekeinek megfelelően azonnal kihasználni igyekezett. Különösen a hadvezetőség mögött felsorakozott szélsőséges imperialista körök szorgalmazták a Monarchia alávetését és mozgásszabadságának szűkítését. így érthető, hogy a Monarchia békekísérleteit, amelyeket az állami lét megmentése érdekében kezdeményeztek, a német szövetséges keresztülhúzta és a fokozott alárendelés ürügyévé tette. A kettős szövetség, amely valaha a Monarchia fennmaradásának legfőbb biztosítéka volt, az állam széthullásának egyik fontos előidézőjévé vált. Nem kétséges, hogy Gonda Imre szóban forgó műve a központi hatalmak két vezető monarchiája háborús vereségének és bukásának sok eddig ismeretlen összefüggését tárja fel s ismereteinket nagy mértékben kiegészíti, gazdagítja. Külön érdeme, hogy szerző érveléseit, megállapításait, következtetéseit rendkívül széles forrásanyaggal támasztja alá, főleg olyan levéltári anyagok feltárásával, amelyek eddig ismeretlenek vagy hozzáférhetetlenek voltak. A mű arra is meggyőző példával szolgál, hogy magyar történész egyetemes történeti téma feldolgozásai során a nemzetközi történeti kutatások számára is hasznos új ismereteket adhat. Erre nemcsak személyi kvalitásai, de olyan körülmények is lehetőséget nyújtanak, hogy figyelmét és készségét nem kötik görcsös konvenciók, amelyeknek különösen a német és osztrák történeti kutatásokban lehetünk nem egy esetben szemtanúi. Mindezek miatt külön örvendetes, hogy az Akadémiai Kiadó a művet német nyelven jelentette meg. Farkas Márton FANNY MILKOVA: ISZTORIJA NA BÂLGARSZKATA BURZSOAZNA DARZSAVA I PRAVO PREZ PERIODA 1918-1944 GODINA (Szofija, Nauka i Izkusztvo. 1976. 224 1.) A BOLGÁR BURZSOÁ ÁLLAM ÉS JOG TÖRTÉNETE AZ 1918-1944 KÖZTI KORSZAKBAN. A bolgár jogtörténész, Fanny Miikova ezt a tankönyvként is használatos összefoglalást a politikai történet periodizációja szerint osztja hét fejezetre. Elsőként a bolgár parasztpárt (Bolgár Népi Földműves Szövetség) kormányzatának időszakát veszi szemügyre (1919-1923), azután a Demokratikus Szövetkezés időszakát (1923-1931), ez volt a fasiszta diktatúra első szakasza. A Népi Blokk kormányzata (1931-1934) bizonyos törést jelentett a fasiszta rendszer kiépülésében, bár a törvényhozás terén nagyjából folytatta az előző kormány politikáját. A következő szakasz az 1934. május 19-én államcsínnyel hatalomra került Kimon Georgievkormány időszaka (1934-1935), amely tudatosan „osztályok feletti" államrend kialakítására törekedett, határozottan fasiszta ideológiával. Igaz, hogy ez a kormányzat közeledett Jugoszláviához, ez vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval, az államcsínyt szervező Zveno-csoport a második világháború idején a Hazafias Front tevékeny tagja volt, s 1944. szeptember 9-én ismét Kimon Georgiev lett a miniszterelnök. Ezeket a bolgár történelemben közismert tényeket a szerző itt nem közli; a törvényhozást vizsgálva nyilván igaza van abban, hogy alapvetően a fasiszta diktatúra új jelentkezéséről van szó. A Georgiev-kormányt 1935 januárjában a király lemondásra kényszerítette, különösen antimonarchista törekvései miatt. Ettől kezdve épült ki a fasiszta katonai diktatúra, egyre inkább monarcho-fasiszta jelleggel, ezt Miikova az 1935-1939 és 1939-1944 közti két szakaszra bontja. Az utolsó fejezet rövid áttekintést ad arról, hogyan számolta fel a népi demokratikus rendszer fokozatosan a burzsoá állam- és jogrend maradványait (az utolsó intézkedések 1951-ben történtek).