Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Varga László: Az állami ipartámogatás a dualizmus időszakában a századforduló után 662
AZ ÁLLAMI IPARTÁMOGATÁS A SZÁZADFORDULÓ UTÁN 693 váltott határozatokban látta az egyetlen vívmányt ezen a területen. Megoldásként a központi hatalom akaratának érvényesítését javasolta — akár kényszer útján is. Végkövetkeztetéseiben helytelenítette ugyan az iparfejlesztés adott gyakorlatát, „jobb híján" azonban a korábbi alapelvek fenntartása mellett száll síkra, s végül határozottan csak a szubvencióknál javasolt változtatásokat, egyrészt állami részvényjegyzés, másrészt kölcsönök révén. Az ipar továbbfejlesztését az adott körülmények között lehetetlennek tartotta, s ennek alapján a meglévő ipar pozícióinak védelmét követelte. Nem kétséges, hogy ez a megítélés alapjaiban reálisnak bizonyult.118 Az iparfejlesztés tényleges előmozdítója ebben az időszakban a közszállítások kérdésének végleges rendezése lett. Az 1907 : 3. tc. alapján 1907 második félévben megjelent a Közszállítási Szabályzat. Az új rendelkezések külföldi fogadtatása nem volt egyértelmű. Miután a századforduló után jelentősen nőtt Magyarország külkereskedelmi forgalma Németországgal, a közszállítások szabályozása ott is az osztrákhoz hasonló ellenállásba ütközött. így a Zentralstelle für Vorbereitung von Handelsverträgen is sérelmezi a külföldi áruk adminisztratív kiszorítását. Elismeri ugyan, hogy a közszállításoknál mindenhol előnyt élvez a hazai ipar, de elfogadhatatlannak minősíti ennek törvény általi előírását. „Az idegen ipar törvény általi kizárása a versenyből érinti a nemzetközi kapcsolatokat, s felmerül annak kérdése, hogy megengedhetők-e ilyen intézkedések." A német intézmény véleménye szerint ez egyet jelent a kereskedelmi szerződések elvetésével. Egyszerűen behozatali tilalomról van szó, egyelőre nyilván korlátozott értékben, de bármikor — ha ilyen intézkedések alapjaiban egyáltalán megengedhetők — tetszőlegesen kiszélesíthetők. A tilalom elsősorban az osztrák ipar ellen kíván irányulni, de érinti a birodalmi német ipart is.119 A szabályozás jelentősége azonban nem a külföldi iparcikkek kiszorítása volt, már csak azért sem, mert ez alapvetően korábban is megvalósult, hanem sokkal inkább a szállítások kiírása, pályázása és odaítélése körüli eljárás egységesítése, illetve az állami beszerzések egyre növekvő mértéke. így már 1908-ban a MÁV a törvény előírásai ellenére 8 millió koronás rendelést kénytelen ausztriai gyáraknak adni, mivel a magyarországiak a már folyamatban levő megrendeléseik miatt nem vállalják a szállítást.12 0 A világháborúig az állami megrendelések elérték az ipari termelés 13—14 százalékát, sőt a gépiparban a 30 százalékot.12 1 1912-ben a közlekedési vállalatok ipari beszerzéseinek értéke meghaladta a 308 millió koronát, ennek 87,1 százalékát a hazai ipartól rendelték meg. Az állami hatóságok, törvényhatóságok és községek közel 60 milliós megrendelésének 95 százaléka jutott a magyar iparnak, ez az összeg évente mintegy 10 millió koronával emelkedett.12 2 1907 és 1913 között az állami beszerzések értéke megkétszereződött. A közszállításokhoz hasonlóan jelentős elérelépés történt a hadseregszállításnál is. A kormány és a hadügyi igazgatás közötti új megállapodásról Szterényi 1906. október 23-án tájékoztatta az országgyűlést. Állítása szerint „Magyarországon a hadsereg kvótája . . . 11 'Sugár Ottó: Aktuális iparfejlesztési kérdések - Honi Ipar, 1913. febr. 1. 11 ' Ld. Keller: i. m. 50. 12 "Österreichisch-Ungarische Montan- und Metallindustrie-Zeitung und Rundschau der Maschinenindustrie, 1908. 5. sz. 121 Berend-Ránki: A magyar gazdaság száz éve (Bp. 1972), 56. 1 S î A m. kir. kormány 1912. évi működése (Bp. 1915). 74.1; uo. 1913 (Bp. 1915), 71.1.
