Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49

GÖMBÖS EI^SŐ KORMÁNYÁNAK KÜLPOLITIKÁJA 69 A tervezett kombináció kilátástalansága és egy sor egyéb más tényező arra késztette, hogy más irányba keressen megoldást. A gazdasági válság olyan nyomasztó súllyal nehezedett az országra, hogy a politikai rendszernek a téli hónapokon való átmentése a kormányzat közvetlen feladatává vált, így a miniszterelnököt főleg és elsősorban a belpolitikai küzdelmek kötötték le. A külpolitika közvetlen irányítására vonatkozó igényének fenntartása mellett is lehetőséget láthatott arra, hogy megfelelő külügyminiszter mellett anélkül engedheti lazábbra a gyeplőt, hogy attól kelljen tartania: az irányítás átcsúszik Bethlen István kezébe. Ebben a helyzetben komolyan fontolóra vette és december elején a maga részéről már elfogadta Kozma Miklósnak Kánya Kálmánra vonatkozóan még szeptemberben felvetett és azóta többször megismételt javaslatát. A kormányzót e tervnek minden további nélkül meg lehetett nyerni; december 9-én az értelmi szerző, Kozma már azzal a hivatalos megbízatással utazott Berlinbe, hogy Kánya válaszát Budapestre megvigye. A végleges választ budapesti tartózkodása alkalmával Kánya valamikor az év végén mondhatta ki. Nyomában most már a többször lemondott, a Közigazgatási Bíróság - magas közjogi méltóságot jelentő — elnöki székébe áhítozó Puky január 5-én úgy köszönhetett le, hogy lemondása - 7-én - elfogadásra is talált. A hazai és külföldi közvélemény már a Puky lemondását hírül adó január 5-i MTI közleményből megtudhatta, hogy utódnak a kormány Kányát szemelte ki. A minisztertanács két nappal később le is tárgyalta a kérdést, a kormányzói kinevezés azonban csak •najd egy hónappal később, február 4-én születik meg, az MTI pedig február 6-án teszi azt cözzé.3

7 Kánya Kálmán 64 esztendős korában került a magyar külpolitika élére. Addigi jolitikai pályafutása nyomán számára az új feladatkör elsősorban a remélt nagyobb »olitikai mozgástér miatt lehetett vonzó. Már az Osztrák-Magyar Monarchiában elérte a endkívüli követ és meghatalmazott miniszteri rangot, állomáshelyeinek gazdag változaossága, kiváltképp a mexikói misszió vezetése, illetve előtte a Külügyminisztérium ajtópolitikai osztályának irányítása révén egy korabeli elsőrangú nagyhatalom diplomáiai életében töltött be mind jelentékenyebb szerepet. Konzervatív jobboldaliságán túl -itűnő intellektusa, fölényes nyelvismerete mellett - addigi pályafutása, illetve az annak évén elsajátított vezetői jártassága lehetett a döntő momentum abban, hogy az ellenforraalmi Magyarország megszerveződő Külügyminisztériumában hamarosan kulcspozícióba érült. Éveken át a külügyminiszter állandó helyettese volt, majd 1925-től külügyminiszíri kinevezéséig a berlini magyar követséget vezette. Ma még pontosan nem tudjuk, vajon livel is teltek el ezek az évek, ám bizonyosra vehető, hogy megbízatása jelentősebb volt mái, mint azt a korabeli német-magyar kapcsolatokból következtetni lehetne. A bilaterá-Í kapcsolatok ápolása mellett Bethlen nagypolitikai koncepciója jegyében végzett feladakat. így szerepe volt a magyar-szovjet viszony normalizálására tett lépésekben és közreűködött a Berlin és Róma közelítését célzó bethleni kísérletben. 3 'Kónya 81, Κ 429. 4. csomó 1. dosszié berlini út 1932. XII. 9-13., uo. berlini út XI. 10-15., X 10932. sz. doboz Κ 111856. Schoen 1932. XII. 27-i távirata, amelyben már jelzi Puky „ezekben a napokban" várható lemondását, új kinevezését, Kánya külügyminiszterségét, sőt Masirevich berlini követi megbízatását is; Κ 428. 840. csomó 1933. I. 5-i, II. 4-i és II. 6-i MTI-közlemény; Κ 58. 1933-C. îloterjesztés a minisztertanács 1933.1. 7-i ülésére. Külügyi Közlöny 1933. 1. és 2. szám. Ld. még: Kónya 44., 20. sz. lábjegyzet.