Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Varga László: Az állami ipartámogatás a dualizmus időszakában a századforduló után 662
680 varga lászló állami szubvenciók évi összege 1899 és 1906 között közel négyszeresére emelkedett, azaz több mint 1,7 millió koronára. A kedvezményben részesített vállalatok száma ugyanakkor csökkent az előző időszakhoz képest. Ez elsődlegesen a már jelzett folyamatok következménye, s csak másodsorban a gazdaság általános visszaesésének, hiszen ez a visszaesés csak viszonylagos volt. 1898 és 1906 között 7,1%-kal nőtt a gyáripari vállalatok száma, 38,6%-kal az ezekben foglalkoztatott alkalmazottak száma és 49,1%-kal a termelési értékük.56 Az állami kedvezményekben részesített gyárak iparági megoszlása a főbb iparágakban nem tért el jelentősen a korábbiaktól, a vegyipar 16%-kal szerepel, a vas- és fémipar 13%-kal, a gépgyártás 11%-kal, végül a textil- és ruházati ipar 24%-kal. Vagyis az iparágak kibővítése az 1899 : 49. tc. által a gyakorlatban semmiféle eredménnyel nem járt. A hazai gyáripar kialakulása és megerősödése a századfordulóig, párosulva az azt követő gazdasági recesszióval, a korábbiaknál sokkal határozottabban követelte meg a közszállítások és a hadseregszállítások átfogó szabályozását. A hazai nagyburzsoázia is egyre nagyobb figyelmet fordított ezekre a kérdésekre és követeléseik középpontjába állította őket, ami egyben közvetlenül nem érintette az ágrárius érdekeket. Ennek megfelelően az egyes szakminiszterek hoztak ugyan intézkedéseket, ezek azonban vagy nem valósultak meg, vagy nagyon szűk körben mozogtak. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter már 1889. július 22-én leiratban értesítette az Országos Iparegyesületet a belügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól annak érdekében, hogy a törvényhatóságok ipari beszerzéseiknél a hazai ipart részesítsék előnyben. Széli Kálmán valóban rendelettel fordult ezt követően a törvényhatóságokhoz, városokhoz és községekhez, felszólítva őket arra, hogy hozzanak határozatot a hazai ipar elsőbbségének biztosításáról.5 7 A rendelet jelentéktelenségét mutatja, hogy ebben az időben nem egészen 3 millió koronát tett ki a törvényhatóságú városok ipari beszerzése, ennek is harmadát a főváros jelentette. A vármegyék ipari beszerzése ugyanakkor alig haladta meg a 4 millió koronát, ezek közül 12 megyéé pedig még a 20 000 koronát sem érte el, ugyanakkor amikor az állami vasgyárak ipari megrendelései 10 millió korona körül mozogtak.5 8 Hasonlóan jelentéktelennek kell ítélnünk Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternek azt az 1900 nyarán hozott rendeletét, amelyben utasította az összes felső-, közép- és elemi iskolákat, hogy kizárólag magyar gyártmányú füzeteket és egyéb iskolaszereket használjanak.5 9 A gyakorlati megvalósulás korlátait jelzi a komáromi gázmű ügye. A város a létesítéshez pályázatot hirdetett, majd végül nagy felháborodást kiváltva, a magyar ajánlatoknál kedvezőtlenebb osztrák cégnek biztosította a megrendelést.6 0 Az ilyen és ehhez hasonló esetekhez járultak a különböző visszaélések, baklövések. így az épülő országház villamosvezetékeinek beszerzésére az építő bizottság szintén pályázatot hirdetett. A legolcsóbb ajánlat egy német cég budapesti fiókjától érkezett, de ezt a hazai ipar pártolására hivatkozva elutasították. Végül a rendelést jóval drágábban egy olyan budapesti cég kapta, amelyik nem is gyártott kábeleket, így azokat mégis az említett német cég 5 6 A Kereskedelmi Minisztérium tevékenysége az 1906-1909 években (Bp. 1909), 366. 5 7 Magyar Pénzügy, 1899. 32. sz. 5 8 A közszállítások ügye. I. füz. (Bp. 1904) 75-84. ' ' Magyar Pénzügy, 1900. 28. sz. 6 °Uo. 1901. 27. sz.
