Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Varga László: Az állami ipartámogatás a dualizmus időszakában a századforduló után 662
AZ ÁLLAMI IPARTÁMOGATÁS A SZÁZADFORDULÓ UTÁN 671 igaz magyar voltunkra fogadjuk, hogy a magyar ipar érdekében ahol csak lehet, ruházatunkat és szükségletünket hazai készítményből látjuk el."2 2 1900 áprilisában Hegedűs Sándomé elnökletével megalakult az Országos Iparpártoló Nőbizottság. Az iparpártolás nacionalista jellegéből adódott a nemzetiségek elleni uszítás: ,A külföldi ipar legveszedelmesebb ügynökei a házaló tótok." „Bizony, ideje volna már, ha minden magyar ember nemzeti önérzettel utasítaná vissza az idegen — értsd horvát — gyufát."2 3 A kereskedelemügyi miniszter bizalmas rendeletben szólította fel a MÁV igazgatóságát, utasítsa a forgalmi személyzetet arra, hogy elsősorban a magyar gyártmányú gépeket szállítsa.2 4 A Lipótvárosi Kaszinó határozatot hozott, hogy szükségleteit hazai forrásból szerzi be, s kötelezte tagjait, hogy családi és személyi szükségleteiknél hasonlóképpen járjanak el.25 Egyre erőszakosabb a „hazafias" nyomás: „Legalább a magyar gyáros pártolja a magyar ipart, mert ha erre sem hajlandó, vigye egész gyárát Ausztriába és ne rontsa itt a levegőt."2 6 Mindez azonban eredménytelen marad. Gyárfás Oszkár rezignáltán foglalja össze az eseményeket: „Kezdetben a klubok és kaszinók gyülekeztek, hogy buzdítani fogják tagjaikat magyar iparcikkek vásárlására. Később a törvényhatóságok mozdulnak meg és elhatározzák, hogy minden szükségletüket lehetőleg magyar gyárosoktól fedezik, majd az állami hivatalnokok esküsznek fel, hogy hálából a fizetésrendezési törvényjavaslatért, minden magánszükségletüket hazai iparcikkekből fogják fedezni. Később megalakulnak a vidéki iparpártolási egyesületek és a tagok alapszabályszerűleg-becsületszavukkal fogadják meg, hogy a hazai ipart pártolni fogják. A tanítók, tanárok, ügyvédek is kongresszusokra gyülekeztek az iparpártolás ügyében." Az akció eredménytelenségéből Gyárfás arra a következtetésre jut, hogy az ipartámogatás összehangolására országos központi szervezetre van szükség.2 7 Sugár Ottó nemsokára ki is adja a jelszót: ,Alkossuk meg az Országos Iparpártoló Szövetséget!"2 8 A szövetség még létre sem jön, már belefullad a kölcsönös rivalizálásba. Megszületik az új, a ,,Magyar Védő Egyesület", amely rögtön állami támogatást is kér. A budapesti kamara a kérés elutasítását javasolja, miután értelmetlennek minősíti az osztrák iparcikkek kiszorítására indított akciót.2 9 Végül a sok bukás után megszületik a nemzeti ellenállás legnagyobb megnyilvánulásaként a Tulipánkert-Szövetség. Vezérkarában a magyar közélet számos nagysága: Batthyány Lajos, Chorin Ferenc, Rákosi Jenő, Batthyány Tivadar, Bethlen István, Bernát István, Zichy Jenő', stb.3 0 Ezek az akciók jelzik a kétfajta megközelítési módot, vagyis az ipartámogatás és az iparpártolás közötti különbséget. Az iparpártolás három tényezőt kívánt keretébe bevonni: az iparosokat, a kereskedőket és a fogyasztókat. Az iparosok — alapvetően kisiparosok — érthetően az ilyen kísérletek bázisát alkották, hiszen az iparpártolás révén 22 Uo. 2 3 Uo. 1900. 7. sz. 2 4 Honi Ipar, 1900. 9. sz. 2 s Uo. l.sz. 2 6 Uo. 1903. 18. sz. 2 7 Uo. 19. sz. 2 8 Uo. 24. sz. 2 9 OL Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BK1K) Állami kedvezmények bizottsága 1904. márc. 3-i ülés jegyzőkönyve. 3"Budapesti Hírlap. 1906. okt. 21. 4*
