Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49
GÖMBÖS ELSŐ KORMÁNYÁNAK KÜLPOLITIKÁJA 67 volna az a feltevés, hogy ő egyszerűen magyar Mussolini akar lenni. Ehhez sokkal több önállóság és sokkal magyarabb jellem van benne." A német Külügyminisztérium budapesti követétől olyan tájékoztatást kapott, hogy a magyar vonalvezetés ugyanaz marad: „erősen hangsúlyozott támaszkodás Olaszországra, ugyanakkor jó viszony a többi nagyhatalomhoz is, és a szomszédos államokhoz fűződő viszony megjavítása utáni vágy, minthogy Magyarországnak kelet-európai' politikát kell követnie". Gömbösben a követ egy kimondott magyart lát, aki német származású édesanyja ellenére annak érzi és mutatja magát; a magyarországi németség ügyében „csak kevés megértés és előzékenység várható tőle". A hónap végén Magyarországon járt német hírszerző tiszt számolt be tapasztalatairól, a Sándor-palotában történt fogadtatásáról Köpke-nek, a német Külügyminisztérium illetékes osztályvezetőjének. Fischer őrnagy — nem sokkal később budapesti német katonai attasé - erőteljes, céltudatos és nyílt izemélyiségnek találta Gömböst „és semmiképpen sem annak a tekintet nélküli, 'anatikus, rámenős embernek", akinek Németországban általában beállították.3 4 A római látogatásnak a magyar politika irányítói a hazai és nemzetközi közvélemény előtt gazdasági jelleget kölcsönöztek. Politikailag csupán azt hangoztatták, hogy ι látogatás a már tradicionális olasz—magyar barátság ápolását jelenti. Minden ezen úlmenő találgatásokat erélyesen dementáltak. A cáfolatokra pedig nagy szükség volt. Diplomáciai körökben is komolyan talál;atták, vajon született-e újabb és messzebbmenő olasz—magyar politikai megállapodás, a ajtóban pedig számos híresztelés és kombináció látott napvilágot. Ezeknek a csúcspontját ninden bizonnyal Wickham Stead-nek a Sunday Times november 1'9-i számában meg;lent szenzációs írása jelentette. Cikkében Stead — aki közép- és délkelet-európai gyekben Seton Watson mellett az angol közvélemény legbefolyásosabb tájékoztatója volt - nem kevesebbet állított, mint hogy Gömbös római útja egy küszöbön álló olasz-német ezetésű közép-európai blokk létrehozásával van közvetlen kapcsolatban. Természetesen ;m a Foreign Officeban sem a Quai d'Orsay-n nem adtak hitelt e fantazmagóriáknak, de zt már nem lehet határozottan állítani, hogy francia politikai körökre nem gyakoroltak olna hatást, kiváltképp, ha figyelembe vesszük, hogy a kisantantbarát angol publicista őadásához a félhivatalos Temps egyik vezércikkében „kísérőzenét" adott. Az állandó :víziós kampányon és a látogatás sikerességét túlértékelő magyar sajtó hangnemén slingerelt kisantant politikusok pedig - nem csekély mértékben saját propagandájuk apdájába is esvén — bizonyos mértékig hitelt adtak a felröppent vad iúreknek. Először itulescu cselekedett. Lapjában, az Universulban magyarellenes felbujtó írás jelent meg, /o mába η pedig Kolozsvárott szervezett zavargások zajlottak le. Már a római út kapcsán, de még inkább az osztrák politikusok budapesti látogatával összefüggésben széltében-hosszában elterjedt az a hír, hogy olasz-osztrák-magyar zdasági közösség létrehozásáról, vámunióról folynak a tárgyalások. Ezúttal magyar és ztrák lapok is szolgáltak hírforrásul. A hivatalos cáfolatok annál inkább sem marad-34 DDF I 1. kötet 305. sz. irat 2. sz. lábjegyzete, Juhász 142.; Κ 58. 1932-B-65. Gömbös evele Puky na k 1932. X. 8-án, valamint uo. Puky X. 10-i válasza; Κ 63. 1932-7/7-2468. Masirevich ízilárd prágai magyar követ XI. 7-i jelentése; Κ 63. 1932-7/7-2293. Masirevich X. 6-i jelentése — a .idővé Noviny (Brünn) X. 6-i vezércikke mellékelve, magyarul. Κ 428. 839. csomó Prager Presse X. 8.; TIFT A-337 Schoen X. 12-i jelentése, X 10932. sz. doboz Κ 111850-55. Schoen X. 1-i îlentése. X 10937. sz. doboz Ε 460159-64. Köpke X. 26-i feljegyzése. 5*
