Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49
GÖMBÖS EI^SŐ KORMÁNYÁNAK KÜLPOLITIKÁJA 65 A római látogatás, majd a régóta húzódó magyar—osztrák tárgyalások sikeres lezárása kedvezően hatott az új kormány helyzetére. Most vessünk egy pillantást a kabinet külpolitikai fogadtatására, a bemutatott események nemzetközi visszhangjára. A szeptemberi magyarországi politikai válságnak majd a hivatalba lépő kormánynak élénk európai sajtója volt, hiszen a kortársak a budapesti eseményeket a gazdasági és nyomában járó politikai válság okozta változások láncolatába illesztették bele. A megszámlálhatatlanul sok tudósítás, elemzés együttese — ilyenkor szokásos módon — tarka képet tár az olvasó elé, az alapszínek mégis jól kivehetőek. Sokan felismerik Gömbös mögött Bethlen alakját, az új kormányfő megbízásában játszott szerepét. Mégis azt hangsúlyozzák, hogy önálló személyiség, aki Károlyi Gyula átmenetiségénél jóval többet fog jelenteni. Sokak számára Gömbös addigi politikai pályafutása biztos fogódzó, várható politikai törekvéseit ebből következtetik. Leginkább Mussolinivei rokonító vonásait, szélsőjobboldali, fasiszta beállítottságát, autoritativ törekvéseit, impulzív, dinamikus karakterét emelik ki. Az összképen belül nem halvány azoknak a megálla pit ásóknak a rajzolata, amelyek higgadtságát, a realitások iránti érzékét említik, ebből következőleg Mussolini gyakorlatának mechanikus másolását nem tartják valószínűnek. A külpolitikában az olasz-magyar kapcsolatok szorosabbra fűzését várják tőle, már a hatalomrajutása utáni első napokban azt firtatják, vajon mikor utazik Rómába. Általában — mintegy ellentéteként negatív tulajdonságainak — kiemelik antilegitimizmusát. Sűrűn hangot kap az a felfogás, mely szerint a földkérdéshez Gömbös feltétlenül hozzá fog nyúlni. Általában jelzik, hogy ez nehezen fog menni, de azt is lozzáfűzik, hogy a kis változás is jelentős, a nagybirtok hatalmát csorbító lesz. A sajtó alaphangja természetesen országonként és azon belül pártállásonként /áltozott. Az angol sajtó nyugodtan — mondhatjuk azt is, bizonyos érdektelenséggel — ogadta a magyarországi híreket. A francia újságok tónusa viszont jóval élénkebb és ;yanakvó volt. Kiváltképp idegesen reagáltak a kormány revíziós kampányára. A kisantant iltal finanszírozott francia lapok még élesebb hangot ütöttek meg. A fasiszta olasz sajtó elkendezett. A német és osztrák újságok beállítása volt — osztályérdekeik szerint - talán legdifferenciáltabb. A jobboldali orgánumok tudósításaival szemben a szocialista sajtó rra emlékeztetett, hogy az új miniszterelnök annak idején Erzberger gyilkosainak volt a zállásadója. Az osztrák szociáldemokrata sajtó amellett, hogy kiemelte, az új kormány a el- és a külpolitikában egyaránt nyugtalanságot hoz, azt a véleményét is kifejtette, hogy lömbös érthetetlen politikai karakter. A kisantant sajtó volt a legnyugtalanabb. Dühödten támadta a békés revízió rogramját, újból és újból bizonygatva, hogy kész lehetetlenségről van szó: nem a békés 'Hegen, hanem magán a revízión van a lényeg. A revíziós programot összeegyezíthetetlennek minősítették Gömbös azon kijelentéseivel, melyek szerint a szomszédos épekkel megegyezésre törekszik. A kisantant koncertben a prímet ezúttal is Cseh-Jovákia vitte; Gömböst a szomszéd államok elleni gyűlölet fáradhatatlan szítójának tulálta, miközben — és erről a későbbiekben még lesz szó - a félhivatalos és BeneShez ijzelálló lapok inkább várakozó álláspontra helyezkedtek.3 2 3 2 Általában: Κ 428. 839. csomó. Többek között Vossische Zeitung IX. 30., Daily Herald X. 1., mes X. 1., Antal 77., HIL Vkf. 2. 15501. a londoni katonai attasé X. 30-i jelentése, Vorwärts IX. 30., beiter Zeitung IX. 30., Lidové Noviny X. 1. 5 Századok 1978/1
