Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál 623
RÓMAIAK ÉS VL.ACHOK NYESZTORNÄL ÉS ANONYMUSNÁL 631 Vengriji" vagyis magyar fordításban: „És Pannónia földjét joggal nevezik [!] a rómaiak legelőjének, mert addig az időig (azaz a magyarok megérkezéséig — V. K.) [!] a rómaiak használják Magyarország javait."2 5 Koroljuk értelmezési botlására nehéz mentséget találni, ugyanis a kérdéses mondatot Koroljuk munkája előtt egy évtizeddel korábban oroszra fordította már V. P. Susarin egy, Koroljuk által is ismert és sokszor használt tanulmányában. Susarin helyes fordítást ad: „I po pravu zemlju Pannonyiji nazivajut pasztbiscsem rimljan, ibo i ninye rimljanye polzujutszja blagami Vengriji (Hungarie)."2 6 (Itt magyar fordítást sem kell közölnünk, az orosz szöveg lényegében egyenértékű mind a latin eredeti, mind a magyar fordítás szövegével.) Koroljuk tévedése megteremti számára azt a lehetőséget, hogy kiiktassa Anonymus romaijai jelentéseinek sorából a 'romanogermán', azaz 'a német birodalmi alattvaló', végső fokon pedig az Anonymusszal egykorú népesség jelentést, s üyen módon az anonymusi Romani értelmét az ókori rómaiak Anonymus által kitalált utódai mellett a voloh romanizált népességre, vagyis a román (román) etnikumra vonatkoztassa. Ha már most Koroljuk szövege helyett újra az eredeti textus felé fordítjuk figyelmünket, s az abban szereplő Romani jelentését kutatjuk, a szakirodalomban ismét egymásnak ellentmondó értelmezésekkel találkozunk. Jakubovich Emil vetette fel, hogy a Magyarország javaiból legelő rómaiak - összhangban a névtelen jegyző II. Béla-koriságáról vallott felfogásával - az 1147. évi keresztes hadjárat III. Komád császár vezette és a magyar egyházakat megzsaroló németjeire vonatkoznak.2 7 Jakubovich Emillel szemben Konrád Schünemann arra mutatott rá, hogy a Romani tudomása szerint nem jelentett németeket, az impérium vagy regnum Romanum pedig csak a birodalomra és nem a népre utalt. Schünemann szerint Anonymus e helye része a nyugati egyházhoz tartozó Európában ekkortájt megerősödő Róma (a római pápaság) elleni támadásoknak, s a Magyarországon javakat habzsoló rómaiakon a pápaság értendő.28 Ujabban Györffy György szerint e rómaiakat „elsősorban a nyugatról a királynék kíséretében beköltözött lovagokra értelmezhetjük, akik hatalmas birtokokat szereztek, és a királyi tanácsban a magyar főurakat háttérbe szorították. Ezt tekintve nem véletlen, hogy az elkergetett római katonák lakhelye Veszprém, a királynék állandó székhelye". Györffy - Anonymus III. Béla-koriságáról vallott nézetének megfelelően — a 12—13. század fordulójának királynéira utal (III. Béla egyik felesége antiochiai, a másik francia, Imréé aragóniaiés 11. Andrásé meráni), továbbá arra, hogy a 14. századi krónikakompozíció római alatt német birodalmit ért, tehát magyar anyagból dokumentálható a Romanus 'német-római'jelentése.29 A 14. századi krónikakompozíció mellett más magyarországi kútfők is tanúskodnak a Romanus szó olyan értelméről, amely — szemben Schünemann kategorikus ítéletével — 2 s Uo. 152. 26 V. P. Susarin: Russzko-vengerszkije otnosenyija, 141. 2 7 Jakubovich Emil: P. mester (Adalékok az Anonymus-kérdéshez). Emlékkönyv dr. gróf· Klebelsberg Kuno... születésének ötvenedik évfordulóján. Bp. 1925. 211-212 \ Jakubovich Emil: Adalékok az Anonymus-kérdéshez. Akadémiai Értesítő 37 (1926), 156. Ld. még Pais Dezső: 7. jegyzetben i. m. 9. 28 Konrád Schünemann: 7. jegyzetben i. m. 455-457. Ld. még Győry János: Gesta regum -gesta nobilium. Tanulmány Anonymus krónikájáról. Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai XXIX. Bp. 1948,35. 39 Györffy György: Honfoglalás előtti népek. 420.
