Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49
GÖMBÖS EI^SŐ KORMÁNYÁNAK KÜLPOLITIKÁJA 61 elnök bevonásával." A megfogalmazásból kiérződik, hogy a hangsúly a Dollfuss-szal szembeni elváráson van, tehát elsősorban neki kell cselekednie. Ehhez azonban — és itt Gömbös elmossa az igényelt olasz prioritást - olasz és magyar részről segítséget kap. A kancellár válaszában — utalván a folyamatban lévő osztrák-magyar kereskedelmi tárgyalások sürgősebb voltára - a delegátusra vonatkozóan halasztó feleletet adott. „Elejtette azt a gondolatot, hogy legszívesebben még egyszer találkoznék miniszterelnökkel, 'aminek talán azt a formát lehetne adni, hogy alkancellár Budapesten kérné odautazását'." így is történt. November 20-án, a következő vasárnapon Winkler alkancellárnak, a Budapesten tárgyaló osztrák kereskedelmi küldöttség vezetőjének kérésére Dollfuss néhány órára megjelent Budapesten. Az osztrák államférfiú halasztó érvelését nem lehetett nem akceptálni, viszont budapesti utazását a bilaterális kereskedelmi szerződés ügyének egyenesbe juttatásán túl erősen motiválta a római út eredményei iránti érdeklődése.2 4 A gazdasági válság kellős közepén, 1932 tavaszán Ausztria június 30-i hatállyal felmondta az előző év derekán megkötött, az ún. Brocchi-féle szisztéma elvei alapján kialakított, és már az év végén módosított kereskedelmi szerződést. Az új szerződés megkötését célzó tárgyalások nemcsak a szerződés lejártáig nem vezettek eredményre, de a következő hónapokban sem tudtak a tárgyaló partnerek megegyezésre jutni. A szerződésnélküli állapotot árucsere-forgalmi megállapodásokkal enyhítették. Ε provizórikus megoldások nem változtattak azon a tényen, hogy a két ország között valóságos vámháború dúlt, kölcsönösen retorziókkal próbálták a krízis terheinek nagyobbik hányadát a másik féke hárítani. A tisztázatlan helyzet nagyarányú csempészkereskedelem kibontakozása irányába hatott, amellyel szemben például azr osztrák határőrséget katonai alakulatokkal erősítették meg.2 5 Magyarországot a bekövetkezett helyzet általánosságában és konkrétságában egyaránt az ilyen szituációknál jóval érzékenyebben érintette. Egyrészt azért, mert hagyományosan Ausztria volt hazánk legjelentősebb külkereskedelmi partnere. Magyarország teljes külforgalmából az egymás közötti forgalom 1929-ben 19, 1930-ban 18,9. 1931-ben 20,9 és 1932-ben (a jellemzett helyzet ellenére is) 20,5%-ot tett ki. Ez önmagában is magas arány mögött a még tetemesebb magyar mezőgazdasági export húzódott meg. Az ország e szektorbéli kivitelének 1929-ben 37, 1930-ban 34,7,1931-ben 39,6 és 1932-ben 40,6%-a e szomszédos országba irányult. Ha a mezőgazdasági kivitel egyes jellegzetes árucserecsoportjaira vetünk egy pillantást, akkor az eddig elmondottak még csattanósabbá válnak. Csupán az 1932-es esztendőt vizsgálva azt látjuk, hogy Magyarország teljes sertésexportjának 86,9, szarvasmarha-kivitelének 25,1, lóeladásáriak 27,5, gabona-, illetve lisztelhelyezésének 69,5, illetve 64,9%-a Ausztriába irányult.2 6 54 K 64. 1932-20-616. Gömbös utasítása a bécsi magyar követnek. (A Külügyminisztérium a rendeletet XI. 15-én továbbította Bécsbe), uo. 623. sz. Ambrózy Lajos bécsi magyar követ XI. 16-i számjeltávirata; Κ 64. 1932-20-633. Gömbös feljegyzése a Dollfuss-szal folytatott XI. 20-i tárgyalásáról. J5 K 69. osztrák dosszié - Vegyes II. A külügyminiszter összefoglaló tájékoztatása 1932. VII. 18-án a vámpolitikai bizottságban a magyar-osztrák kereskedelmi szerzó'déses tárgyalásokról, HIL Vkf 2. 1932.118560. 2 6 Ausztria 12, Gunst 103, Ausztria 18.
