Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49
GÖMBÖS ELSŐ KORMÁNYÁNAK KÜLPOLITIKÁJA 59 Gömbös számára azonban egy ilyen megállapodásnak csak a Berlinnel való kooperáció keretében lett volna értelme. Németország bevonása nélkül ekkor még nemcsak feleslegesnek, hanem - Berlin miatt — egyenesen ártalmasnak gondolhatta. A dolfussi formula mindezek ellenére jó lehetőséget adott a gazdasági kapcsolatok szorgalmazására. Gömbös kérésére Mussolini hozzájárult ahhoz, hogy a trieszti kikötőt Ausztria és Magyarország igénybe vehesse. Ennek kapcsán Gömbös szállítási tarifa engedményt is kért, hogy a kikötőből az áruk jugoszláv terület érintése nélkül - tehát hosszabb úton, de mégsem drágábban - jussanak el rendeltetési helyükre. Gömbös nem volt nehéz helyzetben, amikor statisztikai adatokkal bizonyította a Jugoszláviából származó olasz mezőgazdasági importot, miközben - hangsúlyozta - a magyar mezőgazdaságnak nagy kiviteli nehézségei vannak. Ellenben — említette — Magyarország iparcikkeket szintén nem baráti államból vásárol. Ezért az olasz—magyar gazdasági kapcsolatok elmélyítését javasolta, és azt, hogy „annak megfelelően Olaszország mezőgazdasági, Magyarország pedig ipari cikkeket vegyen át." A probléma ebben a megvilágításban igen egyszerűnek tűnt, az olasz diktátor nagyvonalúan meg is ígérte annak „sürgős letárgyalását". A szakemberek részletekbe menő konkrét eszmecseréi a későbbiekben azonban ismét bebizonyították a probléma összetettségét, súlyos nehézségeit.2 0 (Ld. erre részletesebben a 87—88. lapon írottakat.) Mit jelentett akkor a nagyobb egyetértés? Jelentette annak azonos megítélését, hogy Ausztriában olyan politikai viszonyokat kell teremteni, amelyek révén a magyar-olasz együttműködésben megbízhatóan résztvevő országgal számolhatnak. A probléma nem volt újkeletű, hiszen Bethlen és Mussolini már 1928-ban ennek módozatairól tárgyalt és jutott megegyezésre. A megállapodásnak, ismeretesen, az volt a lényege, hogy az osztrák szélsőjobboldal uralomra jutása jelentené a megfelelő megoldást, amelynek bekövetkezése közös olasz—magyar érdek.2 1 Az alapvető célkitűzés megítélésében nem, de az addig követett magyar-olasz munkamegosztás helyességét illetően időközben Budapesten megváltozott a vélemény. ,A Schoberkormány idején tett tapasztalatok, amikor az akció olasz beleegyezéssel magyar vezetés alatt állt, azt mutatják, hogy az olaszok mindig 'aktívak', elrontják túlbuzgalmukkal és fegyelmezetlenségükkel az akciót, a felelősség meg Magyarországé." Ennél is súlyosabb tanulságként állapították meg a Külügyminisztériumban, hogy a siker kilátásai kisebbek lettek. Bebizonyosodott ugyanis a Heimwehr gyengesége. így a fordulatot „csak egy felülről, a kormány (ti. az osztrák - P.P.) által kezdeményezett és végrehajtott erőszakos megoldással" látják Budapesten keresztülvihetőnek. (Annál inkább erre a megoldásra gondolhattak Budapesten, minthogy másfelől az osztrák kormány a Heimwehr-hez időközben politikailag lényegesen közelebb került.) Ennél a pontnál tekintetbe vették azt is, hogy az osztrák kormánynak a nagyhatalmaktól való függése erősödött. Ezért „ezen kétes sikerű akció iniciálása és vezetése a Külügyminisztérium tiszteletteljes javaslata szerint -tanácsolják Gömbösnek — okvetlenül az olasz kormánynak hagyandó meg". A fordulathoz Berlin vagy Párizs „legalább passzív beleegyezése" szükséges, „amit csak Olaszország szerezhet meg". Az új rezsim stabilizálásának gazdasági feltételeit szintén csak Olaszország teremtheti meg. „Mindezen okoknál fogva javaslatunk az, hogy a tervet 2 °Uo. „d"jelű melléklet; uo. „e" jelű melléklet; Pro domo; uo „d" jelű melléklet. 21 Nemes 99-108, Kerekes 73. 9-12.
