Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Jemnitz János: Az 1917. évi „stockholmi konferencia" történetéhez 530
544 JEMNITZ JÁNOS Míg Sonnino és a belgák ha úgy tetszik , jobbról" merevítették meg Ribot kormányvonalát, ugyanezen órákban, napokban, a francia szocialisták balról igyekeztek nyomást gyakorolni. A. Thomast, aki korábban jobbról próbálta nehezíteni Renaudel és a francia pártvezetőség lépéseit, ezek az események a Ribot kormányzat elleni önállóbb fellépésre hangolták. Már első soraiban jelezte, hogy „a táviratban nehéz megmagyarázni a pontos helyzetet", de azt leszögezte, hogy az oroszok a kárpótlás és annexió nélküli béke mellett kardoskodnak. Külön is kitért a jóvátétel problémájára. Ezzel kapcsolatban leszögezte: ha a Bismarck-féle, vagyis a győzelem nyomán kivetett hadisarcról le is kellene mondani, az viszont jogosan felvethető, hogy az elpusztított francia és belga területek helyreállítására anyagi hozzájárulást kérjenek. Végül a következtetés: ,A jelenlegi helyzetben úgy vélem el kell menni a konferenciára."5 2 Az események ilyen alakulása közepette Ribot változatlanul a régi, merev irányvonalat támogatta. Május 31-én olyan táviratot küldött a londoni követnek, amely az angol bizonytalankodással szemben lényegileg nagyon határozott tagadó választ tartalmazott a konferencián való megjelenést illetően".5 3 Ennek a Ribot-féle táviratnak néhány sora kitűnően megvilágítja, mennyire nyugtalanította a kormányt a francia pártban bekövetkezett május végi fordulat. ,A közvéleményt (Ribot ehelyütt a maga értelmezésében szólt az „egész közvélemény" nevében - J. J.) sérti ez a határozat egy olyan országban, amelynek egy részét még megszállja és pusztítja az ellenség." Ugyancsak kellemetlenül érintette az angol kormány közlése, hogy az kész útlevelet adni MacDonaldnak és szocialista, pacifista társainak, hogy azok Pétervárra utazhassanak. Ezért a londoni követ útján arra hívta fel az angol kormány figyelmét, hogy szükséges az antant egységes állásfoglalásának kialakítása, mert „Olaszország és az Egyesült Államok kormánya szilárdan el vannak szánva, hogy visszautasítsák, hogy az olasz és amerikai szocialisták . . . Stockholmba utazzanak". Majd először és határozottan leszögezte: „Ilyen körülmények között részemről csatlakozom a két kormány véleményéhez és ezt holnap a parlament tudomására is hozom". Ugyanezen a napon Ribot táviratot küldött Franciaország washingtoni követének, amelyben az amerikai kormányt értesítette arról, hogy a francia kormány megtagadja az útleveleket a Stockholmba készülő szocialistáktól,5 4 s erről már tudósította az angol kormányt is. Az ellentétek fokozódása London és Párizs, a francia kormány és a francia szocialisták között június első napjaiban Május utolsó napjaira lényegesen megváltoztak az erőviszonyok. Tisztázódott a francia szocialista párt hivatalos álláspontja és egyértelműen Stockholm ellen foglaltak állást a francia, olasz, illetve amerikai kormányok. Kitűnt az is, hogy az angol kormány hajlik a rugalmasabb módszerek keresésére, s ezért főként francia és olasz részről próbálták merevebb elutasításra szorítani. 51 Uo. 5 3 Uo. S4 Uo.
