Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Frank Tibor: Zerffi Gusztáv György; a történetíró 497
ZERFFI GUSZTÁV GYÖRGY, A TÖRTÉNETÍRÓ 515 Japán történetét. ZerfTi úgy tudja, hogy századában 254 „fontos, független történeti munka" jelent meg német szerzők tollából, akik közül J. A. W. Neander, F. Chr. Dahlmann, Β. G. Niebuhr, E. Curtius, Th. Mommsen, L. ν. Ranke, J. J. v. Corres, J. v. Hormayr, A. v. Pfister, W. Menzel és H. v. Sybel nevét emeli ki a könyve utolsó lapjain, igen hangsúlyos formában adott összegzésben. Zerffi (s ebben ellentmond a kérdés egyébként igen tájékozott mai kutatójának, K. Dockhornnak) korántsem elégedett a nagy német történeti irodalom angliai elterjedésének mértékével: megítélése szerint a fordítások száma csekély, minősége hevenyészett, s többségük pusztán kiadói spekulációk gyümölcse. Ezzel szemben — emeli ki másutt — „nincs egyetlen, fontosnak mondható történeti mü, írták légyen bármely európai vagy ázsiai nyelven, amelyet nem fordítottak le németre... A kínaiak és japánok minden klasszikus és történeti munkáját lefordították, kommentálták és rendszerezték." Imai Tosiki joggal figyelmeztetett rá már 1939-ben, hogy Zerffi évekkel azelőtt hívta fel az angol olvasók figyelmét a német történeti iskola jelentőségére, mint ahogyan Lord Acton híres, programadó tanulmánya, a German Schools of History megjelent az újonnan alapított English Historical Review első számában.41 Az új irányzatokra általában is meglepő gyorsasággal, egyfajta újságírói szenzációérzékkel reagáló Zerffi nagyfokú szellemi frissességgel figyelt fel a 70-es évtized minden ,.modern" hozadékára, így Gobineau akkoriban történő újrafelfedezésére és népszerűsödésére is. Ez annál is feltűnőbb, mivel francia kortársairól egyébként Zerffi igen durván támadó portrékat fest. Bár Kínára és Japánra vonatkozó szakirodalmat francia szerzőktől ajánl megrendelői figyelmébe, egészében mélyen elítéli a franciák „párizsias gondolkodásmódját és érvelését", amely „történetírásukat és történészeiket ... nemzeti kuriózumokká és különcségekké teszi..." Zerffi szerint a franciáknál „nemcsak a történeti kutatás, hanem a történetírás is nélkülözi az objektív, tisztán tudományos szempontokat" és ezért „valódi történészeket hiába fogunk közöttük keresni".41 A francia történetírásról adott ellenséges kép ismét Zerffi historiográfiai felfogásának egyértelműen politikai mozgatórugóira hívja fel a figyelmet. Franciaellenes politikai álláspontja már az 1850-es évek végére kialakult, amint azt egy 1860-ban névtelenül közreadott, de bizonyíthatóan tőle származó politikai vitairat igen részletesen és meggyőzően dokumentálja. A Civiäzation in Hungary Szemere Bertalan egy franciául, majd angolul is megjelent pamfletjére adott válaszként íródott, nyilvánvalóan erős bécsi sugallatra, ha nem éppen megrendelésre; s a kötetnyi munka két teljes fejezetet: több mint 60 oldalt szán a francia politikai ambíciók leleplezésére, a bonapartista tervek történeti, ideológiai, sőt kultúrantropológiai (!) érvekkel és adalékokkal történő lejáratására.43 Ahogyan tehát történetszemléletének németbarát vonásai is közvetlenül össze-41 G. G. Zerffi: Science, i. m. 746-767, különösen 747, 750-751, 763, 767. Vó.Imai Tosiki: L m. 1444; David Mathew: Lord Acton and his Times (London, Eyre & Spottiswoode, 1968), 329-335; G. P. Gooch (19 284):i. m. 385. 41 G. G. Zerffi: Science, i. m. 729-746, különösen 739-740, 743. 43Civilization in Hungary: Seven Answers to the Seven Letters Addressed by M. Barth, de Szemere... to Richard Cobden... by an Hungarian (London, Trübner & Co., 1860), 163-225. Zerffi szerzőségét mindenekelőtt az a pamflet bizonyítja, amely - ugyancsak névtelenül, a Trübner & Co. kiadónál - 1861-ben jelent meg „The Emperor of Austria versus Louis Kossuth: A few words of 8*
