Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442
474 MOLNÁR JÁNOS sába a nyáron megalakult értelmiségi szervező bizottságot akarták bevonni, erre a július 23-i ülésen kérték fel.12 4 A tervezettel kapcsolatos további munkának a német megszállás vetett véget. A tervezet a világháború utáni idők programjának előmunkálata. Címe: A Szociáldemokrata Párt a magyar néphez. Mit akarunk? A Szociáldemokrata Párt gyakorlati programja demokratikus és szociális Magyarország felépítésére. Bevezetője szerint a párt célja a kapitalista kizsákmányolás elleni küzdelemben új társadalmi rend megvalósítása, ezekből az elveiből semmit sem ad fel. A cél az ország „mindenkivel" együtt való újjáépítése. Tíz fejezete mintegy kétszáz pontban vázolja a párt feladatait. Az első fejezet alkotmányozó nemzetgyűlést, az államforma eldöntésére pedig népszavazást javasol. Részletesen felsorolja a kívánt demokratikus szabadságjogokat az általános, titkos választójogtól az önkormányzatok demokratikus rendjéig. Ezek a párt ismert követelései voltak. Új javaslat volt a köztestületek és intézmények nyilvános ügyvitelének, az alapvető demokratikus intézmények megsemmisítésére szervezkedők bíróság elé állításának, a törvényhozó hatalom jogkörét korlátozó rendeletek hatályon kívül helyezésének követelése. Az igazságszolgáltatásról szóló - második — fejezt a politikai perekben esküdtszéki bíráskodást, a különbíróság eltörlését, a politikai elítéltek „kegyelemben" részesítését követelte. A harmadik fejezet az ország külpolitikájának alapját a Duna-medence országainak államszövetségében látja, követeli a Népek Szövetségének megalakítását és nemzetközi egyezmények útján az európai gazdasági egység, az Európai Egyesült Államok megvalósítását. A legrészletesebb a termelésről szóló negyedik fejezet. A gazdaságot fel kell szabadítani a tőke uralma alól, s a népjólét és a kultúra szolgálatába kell állítani — jelenti ki. A kulcsiparokat, a mono polisz tikus vállalkozásokat közösségi kezelésbe kell venni. Három gazdasági szektorra van szükség. Az első a közösség kezelésében és tulajdonában van, a második magántulajdonban, de állami ellenőrzés és irányítás alatt, végül a harmadik magántulajdonban. Ebben a szektorban szövetkezeteket kell létesíteni. A nagykereskedelmet, a hitel- és a bankszervezetet a részvénytöbbség megszerzésével állami ellenőrzés és irányítás alá kell vonni. Fokozatosan tervszerű és irányított gazdálkodást kell bevezetni. A vállalkozók, a munkások és a fogyasztók képviselőiből alakított központi szervezet — a kormány és a törvényhozás tanácsadó testülete — irányítja, ellenőrzi a termelést, készíti a terveket. Emellett az üzemi választmányokra épülő gyári önkormányzatokat kell létrehozni. A fejezet szól még az adórendszer reformjáról, magas örökösödési és ajándékozási adóról és a biztosítás államosításáról. Az ötödik fejezet a hitbizományi és az egyházi birtokok, továbbá a nagybirtokok 200 holdon felüli részének kisajátítását és kisbirtokokká alakítását, házhelyjuttatást követel. A továbbiakban a mezőgazdaság termelési reformjával, állami mintagazdaságok létrehozásával, a tudomány és a technika fokozott alkalmazásával foglalkozik. A mezőgazdasági termelést Országos Mezőgazdasági Tanács irányítaná. 1 "Holnap (N, 1943. márc. 28.); PI Arch. 658/5/244. 1943 szeptemberében már hat csoportról beszélnek, ezek a háború utáni gazdasági problémákkal foglalkoztak (uo.). A fellendülő' értelmiségi munkáról - a művészértelmiség közötti szervezésről is - tájékoztat A reakció ellen. 89-91.
