Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442
452 MOLNÁR JÁNOS is átalakult. Ennek fő vonása az állam szerepének növekedése, aminek következtében „az állam a kapitalizmus fölé került". A vegyes gazdálkodás terjedési következtében „szocialista gondolatok nyernek polgári jogot". Különösen nagy az előrehaladás az Egyesült Államokban, hiszen „a rooseveltizmus mi más, mint a kollektív szociális gondolat győzelme s a korlátlan kapitalizmus megrendszabályozása? " Amerikában az ésszerű termelésre való áttérés korszakalkotó jelentőségű kérdés, a „szocializmus hódító útra indult az új világrészben". Mindez természetesen illúzió, felületes elemzés következménye volt, és Mónusnak nemsokára csalódnia kellett a szocializmus előrehaladásához fűzött reményeiben. Mónus gondolatmenetének harmadik, sok pozitív elemet tartalmazó része a munkásosztály, illetve a szocializmus történelmi helyéről és perspektíváiról szóló fejtegetése. Mónus szerint „a szocialista mozgalom csak olyan társadalmi mozgalom lehet, amelynek problémái a társadalom általános problémái. A munkásosztály csak úgy emelkedhet ki, ha önön problémáit a társadalom általános problémáivá teszi." Hogy ez a gondolatmenet a magyar szociáldemokrata mozgalom általános felfogásában újat jelentett, Mónus maga is érezte, és tudatosan szembeállította a régi szemlélettel. Hangsúlyozta, hogy a munkásosztálynak a társadalom, a kor problémáival kell foglalkoznia, az igazságért, a szabadságért kell síkraszállnia. „A munkásosztály ne elégedjék meg, ha szociális olaj cseppekkel akarják őt kifizetni. Ne elégedjék meg azzal, hogy a munkáskérdés ketrecébe utasítsák vissza, hanem jelentse be igényét az egész társadalom megváltoztatására és a társadalom minden kérdésében való érdekeltségre és véleménynyilvánításra". Végső következtetése pedig úgy hangzik, hogy „a pártok új feladata: kiemelkedni az osztályjellegből, harcolni a szabadságért, a magasabbrendű társadalomért".3 6 Mónus ezt a tételt nem konkretizálta eléggé, sem a kor fő feladataira, még kevésbé Magyarországra. Nem szól a munkásosztály vezető szerepéről ebben a harcban. Mégis — és ez előadásának negyedik fontos előremutató eleme - a német fasizmus propagandájával szembeszállva azt hangsúlyozza, hogy a frontvonalak nem a fasizmus és bolsevizmus között vannak, hogy „ma a valóságban nem a fasizmus és bolsevizmus, hanem a fasizmus és a demokrácia küzdelme folyik". Ennek a küzdelemnek kimenetele pedig nem kétséges, a fasizmus el fog bukni. A munkásosztály össztársadalmi feladatainak megértése egyik lépcsőfok volt az új politikai irányvonal kialakulásában. Koncepcióját azonban a szovjetellenesség és más ellentmondások terhelték. Ezen kívül is előadásának nem volt semmi visszhangja, nem tekintették olyannak, amiből politikai következtetéseket is le kell vonni. Amikor az SzDP 1943 tavaszán - ismét Mónus kezdeményezésére - elkészített egy új akcióprogram-tervezetet, a nemzetközi és belpolitikai helyzet egészen más volt, mint 1934—35-ben. 3S E gondolat már 1935-ben is feltűnik Mónusnál. A szocializmus útja című cikkében írja: nem csak arról van szó, hogy a fasizmus uralmát „velünk szemben szüntessük meg, hanem mindig arról van szó, hogy valamennyi ember számára szerezzük meg a szabadságot ... a szocializmus megvalósítására való törekvést nem szabad beszorítani csak a munkbér, vagy ehhez hasonló - önmagukban értékes és hasznos - reformokra . .." (Népszava Naptár 1935. 25).
