Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442
A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ÚJ IRÁNYVONALÁRÓL 443 elkésett volt. Az 1931-es 28. pártgyűlésen újra emlegették, hogy a régi pártprogram elavult, de felújítására nem történt intézkedés.1 A fasizmus uralomra jutása Németországban, majd Ausztriában, a munkásmozgalom vereségei, a nyugat-európai szociáldemokrata pártok munkaterv törekvései újra napirendre tűzték a korszerű pártprogramot. 1934-ben, azután, hogy a Belga Szocialista Párt — Hendrik de Man irányításával - munkatervet dolgozott ki, Mónus Illés és néhány munkatársa magyar munkaterv elkészítését javasolta. A pártaktíva egy része örömmel üdvözölte, de Mónusnak nem kis erőfeszítésébe került a pártvezetés többségének minden új iránti idegenkedését legyőznie ahhoz, hogy a munkát megkezdjék.2 A Népszava 1934 elején ismertette a Belga Szocialista Párt munkatervét, majd Mónus javaslatára az április 19-i választmány magyar munkaterv elkészítéséről határozott. Mónus az egész pártot foglalkoztató ügynek nevezte a munkát, ígérte, hogy az őszre tervezett pártgyűlésen már előterjesztik.3 A Népszava vezércikkben méltatta az akciót, majd két irányban megindult a munka. Egyrészt a Népszavában, valamint a Szocializmus, a Pártszervezet, a Föld és Szabadság című lapokban cikkek jelentek meg az alapelvekről, másrészt 1934 júniusában a Kertész Miklós készítette belső, előzetes tervezetet Mónus szétküldte véleményzésre.4 Itt csak „általános" elveket adnak - mondtákj később majd tizennyolc szakbizottság dolgozza ki a részletes anyagot. A néhány beérkezett hozzászólást nem publikálták, de cikkek jelentek meg a tervről. Mónus az év végén kénytelen volt visszautasítani „sok elvtárs" ama kérését, „hogy a párt már most tegye közzé egy szocialista munkaterv tervezetét", hiszen azt előbb pártgyűlésen kell megvitatni. Viszont — igazságtalanul — félreértésből eredő mulasztásnak nevezte, hogy „pártszervezeteink addig nem foglalkoztak a szocialista munkaterv kérdésével, amíg tervezetet nem kaptak", önálló véleményeket kellett volna kialakítaniok — írta.5 1935 elején a fővárosi és környéki pártértekezlet Kertész előterjesztése alapján vitatta a munkaterv alapelveit.6 Ezután egy ideig megint nem hallunk róla. 1935 első felében a párt más feladatokkal — az országgyűlési, a törvényhatósági, valamint az ΟΤΙ-választásokra való felkészülés, a KMP egységfrontjavaslatai elleni harc, majd a 30. Ά Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1925. dec. hó 25., 26. és 27. napjain Budapesten megtartott XXIII. pártgyűlésének jegyzó'könyve (Népszava, 1926. 95-96. és 268. 1.) A 28. kongresszusról: Népszava (a továbbiakban N), 1931. dec. 8. A továbbiakban a hivatalos „pártgyűlés" kifejezés helyett a kongresszust használom, valamint római számok helyett arab számokat. 2 A munkatervvel először Ördögh Piroska foglalkozott A szakszervezetek antifasiszta tevékenysége a Gömbös-kormány idején (Akadémiai 1977) c. könyvében. A párt ezidőbeli politikájáról és a munkatervről lásd: Pintér István: Adalékok az MSzMP politikai arculatához (1933-1934 július) Párttörténeti Közlemények 1975. 1. sz. és Az MSzDP vezetői a fasizmusról és a fasizmus ellen hirdetett „szellemi offenzíváéról. (Századok 1977. 3. sz.) továbbá Sándor Pál: Marx vagy Hendrik de Man c. korabeli írását. (Újraközölve: Az ár ellen. Magvető 1970. 226-277). Ά Belga Szocialista Párt munkaterve (N 1934. jan. 6., 10., 12.). A választmányról uo. 1934. ápr. 20. 4Párttörténeti Intézet Archívuma (a továbbiakban PI Arch.) 658J5/239/X. Mónus 1934. jún. 14-i kísérőlevelével küldték vitára. Kertész tervezete - módosítással - megjelent a Szocializmus (a továbbiakban Sz) 1934 júliusi számában is Gondolatok az új szocialista munkatervhez címmel. 5 A szocialista munkaterv (Pártszervezet - a továbbiakban PSz - 1934. okt. 4. sz.) és A szocializmus problémái (Uo. 1935. jan. 1. sz.) 6N 1935. jan. 22. Előadása megjelent külön füzetben is. (Kertész Miklós: A szocialista munkatervről. Szociáldemokrata Füzetek 11. sz. Bp. 1935).
