Századok – 1978
KRÓNIKA - Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat küldöttségének 1977. december 17-234 törökországi kapcsolatteremtő útjáról (Hegyi Klára) 398
398 KRÓNIKA Dzierzynski - ez szerepének egyik „titka" - már az illegalitás éveiben foglalkozott a nép fegyveres önvédelmének tervével, amit a Februári Forradalom után gyorsan segített a gyakorlatba is átültetni. Ö volt a moszkvai Vörös Gárda, a munkásó'rség egyik megalapítója. Elvhűségét jelzi az a tény is, hogy Lenin felszólítására a felkelés azonnali megindítása mellett szállt síkra 1918 októberében. Az októberi felkelés utáni napokban a Forradalmi Katonai Bizottságon belül és azon kívül egyik irányítója a jobboldali eszer és mensevik árulás elleni küzdelemnek. A szovjet kormány megalakulása után Dzierzynski - tárca nélkül - tagja lett a népbiztosok tanácsának. Legfó'bb feladata a forradalom védelme, a szovjethatalom ellen szervezkedő' összeesküvők felkutatása és megbüntetése volt. A később megalakuló állami szerv élére - több jelölt közül - éppen azért állították őt, mert bolsevik ,jakobinizmusával" a felkelés után még jobban rászolgált erre a bizalomra. Az 1918 júliusában kirobbant eszer-lázadást követően a VCSK vezetője, Dzierzynski világszerte különösen ismertté vált. Dzierzynski abból indult ki, hogy az új társadalomért vívott harcban a kínálkozó eszközök összességét igénybe kell venni, a legenyhébbektől a legszigorúbbakig. A nacionalizmus elleni küzdelemben példamutató volt a lengyel forradalmár internacionalizmusa, mely Októberben a pártegység egyik fő „cementezőjévé" tette - mondotta befejezésül Dolmányos István. Vitaestek a Kossuth Klubban A Magyar Történelmi Társulat és a TIT 1977. november 16-án vitaestet rendezett „Magyarország a második világháborúban az újabban feltárt források tükrében" címmel. A vitát Juhász Gyula, Karsai Elek, Ránki György, Sipos Péter és Tóth Sándor vezette. 1978. február 15-én a Magyar Történelmi Társulat és a TIT az európai fasizmusokról (1919-1939) rendezett vitaestet. A vitát Bassa Endre, Incze Miklós, Ormos Mária, Szántó György, Székely Gábor cs Tokody Gyula vezette. BESZÁMOLÓ A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÜLDÖTTSÉGÉNEK 1977. DECEMBER 17-23-1 TÖRÖKORSZÁGI KAPCSOLATTEREMTŐ ÚTJÁRÓL A Magyar Történelmi Társulat küldöttsége: Berend T. Iván elnök, Szabolcs Ottó főtitkár, H. Haraszti Éva, Hegyi Klára titkárok és Barta Gábor 1977. december 17-23. között a magyar-török kulturális munkaterv keretében, a Török Történelmi Társaság vendégeként, Ankarában járt. A látogatás célja az volt, hogy a két ország történelmi társulatai kapcsolatba lépjenek, megismerjék egymás szervezetét és munkáját, előkészítsék a magyar-török történész vegyesbizottság létrehozását és felmérjék a kölcsönösen hasznos közös kutatások lehetőségeit. A tárgyaló küldöttségek megállapodtak, hogy a régi török népek és a magyar őstörténet kapcsolódó kérdéseiben, a török népek és a magyarok középkori történeti kapcsolataiban, a magyarországi török hódoltság korszakának problémáiban és a 19-20. századi gazdasági-társadalmi fejlődés összevethető kérdéseiben szorgalmazni fogják a közös kutatásokat, fonásközléseket és feldolgozásokat (első helyen egy történeti helynévatlasz elkészítését), javasolják kétoldalú konferenciák rendezését, kölcsönösen támogitják egymás szakembereinek kutatóútjait és szorgalmazzák társulataik bekapcsolódását a tankönyvegyeztetési munkálatokba. A küldöttségek javaslataikat közgyűlésük ill. elnökségük elé terjesztik jóváhagyásra. A magyar küldöttség viszontlátogatásra hívta meg a Török Történelmi Társaság küldöttségét, és javasolta, hogy a mostani megbeszélések alapján addig mindkét fél tegye meg a vegyesbizottság felállításához szükséges előkészületeket. Hegyi Klára
