Századok – 1978

FOLYÓIRATSZEMLE - Protaszov.L. G.: Az orosz hadsereg osztály összetétele Október előtt 393

FOLYÓIRATSZEMLE 393 behozatali vámokkal akarták Angliát újra a világ műhelyévé tenni. A hagyományos liberalizmus egyébként nem sokat törődött az állam jövedelemforrásainak növelésével: megelégedett azzal, ha az adók a kereskedelem növekedésének arányában emelkednek. A Gladstone óta azonos elveken nyugvó liberalizmus egyensúlya tehát a béke fenntartásához volt kötve. A kormány új pénzügyminisztere, Lloyd George azonban új észrevételekkel lépett elő: úgy találta, hogy - a hadihajó-építés és a nyugdíjak növekvő kiadása miatt - a kormány költségvetésének egyensúlyát a felbillenés veszélye fenyegeti. Ezért sürgősen új adók kivetését javasolta. Fellépése mégis tulajdonképpen csak ürügy volt arra, hogy a földbirtokosok ellen régóta tervezett támadását valóra válthassa. Lloyd George Észak Walesből egy olyan társadalom képét hozta magával, amelyben a föld biztosította a birtokos osztály társadalmi privilégiumait és politikai hatalmát csakúgy, mint gazdagságát. Ez az osztály ennek ellenére nem járult hozzá anyagi erejének arányában az őt fenntartó társadalmi rendszer védelméhez, azt teljesen ráhagyta a sokkal bizonytalanabb jövedelmű üzletemberekre. Lloyd George tehát azon javaslatok mellé állt, amelyek a föld-adót a bérlők helyett a tulajdonosokra kívánták átruházni. Programját azonban meglehetősen ügyesen csomagolta, ö az, aki Angliában megteremti a modern állami költségvetés rendszerét. A dohányra, a szeszesitalokra kivetett közvetett adókkal valamint új jövedelmi adójával évi 25 milliónyi új bevételhez juttatta az államot. Ezen az alapon meg lehetett kezdeni a ,jóléti program" megvalósítását. A földadók ezzel szemben a költségvetésnek pénzügyileg elhanyagolható részét képezték, Lloyd George számára mégis ezek tűntek fontosabbnak, hiszen általuk akarta elérni, hogy a birtokosokat érdekeltté tegye a mezőgazdasági termelésben. Ugy vélte, ha a 19. század második felében műveletlenné vált, parkká, szarvas- és fácános kertté alakított területeket újra bevonnák a termelésbe, akkor csökkenhetne az élelmiszerimport, mérséklődnének a bérleti díjak, eltűnne a földdel való spekuláció. Mindez azon üzletemberek és munkások javát szolgálná, akik Angliát a vüág műhelyévé tették, s akiktől az ország új felemelkedése is függ. Ugyanakkor ezek az intézkedések visszavernék a konzervatív birtokosok állam- és nemzetellenes támadásait. Lloyd George felismerése, hogy Anglia problémáit a mezőgazdaság regenerálásával lehet megoldani, helyes úton járt. Tragédiája az volt, hogy kortársai - akik politikai karrierjét gyanakodva szemlélték - kevésszámú helyes felismerését sem vették komolyan. (The American Historical Review, 1976/5. sz. 1058-1067. I.) B. J. L. G. PROTASZOV: AZ OROSZ HADSEREG OSZTÁLYÖSSZETÉTELE OKTÓBER ELŐTT A hadsereg forradalmasodása jelentősen hozzájárult az 1917-es orosz forradalmak győzelméhez. A katonák politikai fellépésében társadalmi helyzetük fontos szerepet játszott. Az Októberi Forradalom nem marxista szemléletű kutatói gyakran hamis értékelést adnak a hadsereg szerepéről. Egyes munkák egy spontán katonalázadás eredményének tüntetik fel az orosz szocialista forradalom győzelmét. Más szerzők gyakran figyelmen kívül hagyják a hadsereg osztályösszetételét. Ismét mások azt állítják, hogy az orosz katona a háború során anarchista lett. A hibás nézetek cáfolataként, a hat évtizedes jubileum alkalmából jelenttette meg tanulmányát a szerző. Bevezetőjében kifejti, hogy a szovjet szakemberek sem tárták még fel kellően a téma minden vonatkozását. A legtöbb eredményt a flotta történetének kutatói tudják felmutatni, akik a tengerészek szociális összetételét részletesen elemezték. Az egész hadseregre vonatkozóan B. M. Kocsakov tanulmányát említi a szerző, amely felveti a problémát, áttekinti a cárizmus hadsereg-politikáját. Sok feldolgozás csupán érinti a kérdést, s a társadalom osztálystruktúráját rávetíti a hadseregre, amelyen belül így 80-90% a parasztok aránya. A téma vizsgálatát megnehezítette a forrásbázis egyenetlensége is. Az „Oroszország a világháborúban. 1914-1918." c. kiadvány a téma szempontjából nem tartalmaz hasznosítható adatokat.