Századok – 1978

TÖRTÉNETI IRODALOM - A nemzetközi kommunista mozgalom dokumentumai 1945-1976 (Ism.:Izsák Éva) 383

385 TÖRTÉNETI IRODALOM jelentőségű esemény volt, mert az ott elfogadott dokumentum (6. sz. dok.) a mindig is nagy politikai fontossággal bíró európai helyzetet elemezve, határozatokat hozott az európai béke és biztonság megszilárdításának további közös feladataira. A kommunista mozgalomra oly erőteljesen ható nemzetközi tanácskozások dokumentumai mellett, a kötet III., IV. és V. fejezetében, korunk három fő forradalmi erejének, a szocialista világrendszer, a tőkés országok kommunista pártjai és a fejlődő országok kommunista pártjainak dokumentumait találhatjuk meg. „A szocializmus és kommunizmus építésének útján" c. III. fejezet kronologikus elrendezésben, ezen belül három alfejezetben követi a Szovjetunió és a szocialista országok fejlődését. Ezután külön alfejezetben találhatjuk meg a szocialista országok gazdasági, politikai és katonai együttműködésének okmányait. Az európai és ázsiai népi demokratikus forradalmak győzelme, a szocializmus világrendszerré válása nemcsak a nemzetközi viszonyokat változtatta meg gyökeresen, hanem nagymértékben gazdagította a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi tapasztalatait is. A népi demokratikus országokban lezajló történelmi változásokat tükröző dokumentumokból is kitűnik, hogy a proletárdiktatúra győzelme, a szocialista építés megindulása hasonló külső és belső feltételek között ment végbe, megvalósulásukra azonban nagymértékben hatottak az egyes országok sajátos körülményei is. A hetvenes években, miközben a Szovjetunióban folytatódik a kommunizmus építése, a szocialista országok pártkongresszusainak 1971 és 1976 között tartott ülésein kerülnek elfogadásra, a szocializmus alapjainak lerakása után, a fejlett szocialista társadalom építésének pártprogramjai (37-45. sz. dok.). A IV. fejezet dokumentumai a tőkés országok kommunista pártjainak fejlődését, új stratégiai irányvonala kibontakozását, a nemzetközi munkásmozgalomban betöltött szerepüket mutatják be. Az új stratégiai koncepció kimunkálásában - melynek élén a francia és az olasz kommunista párt járt -jelentős szerepet játszottak az SzKP XX. kongresszusának megállapításai, valamint a kommunista pártok korábbi politikájának kritikai átértékelése is. Az OKP VIII. kongresszusán 1956-ban elfogadott programnyilatkozat-elemek (58. sz. dok.) az FKP XV. kongresszusának 1959-ben kidolgozott tézisei (59. sz. dok.) kiindulópontját jelentették a 60-as évekre kikristályosodott modern politikai irányvonalnak, amely a demokráciáért és szocializmusért folytatott harc összekapcsolásán nyugszik. A hatvanas, hetvenes évek dokumentumaiban az állami monopolkapitalizmus új gazdasági és politikai jelenségeinek elemzése, és az abból levont következtetések kerülnek előtérbe. A fejezetnek a hetvenes évek kommunista mozgalmával foglalkozó dokumentumai (69-73. sz. dok.) egyben azt is bizonyítják, hogy korunkban a kapitalista országok többsége, fokozódó válságukat ma már képtelenek a kommunista pártok figyelembe vétele nélkül megoldani. A második világháború után meggyorsul és befejeződik a klasszikus gyarmati rendszer felbomlása. Az így függetlenné vált fejlődő országok a nemzetközi osztályharc egyik jelentős, de rendkívül bonyolult, feszültségektől terhes terepe lett. A fejlődő országok kommunista pártjainak dokumentumai kaptak helyet az V., a záró fejezetben. A függetlenség elnyerése után a fejlődő országok kommunista pártjai a hatalom és politika bonyolult, sokszor ellentmondásos kérdéseivel találták magukat szemben, melyek megoldása az osztályharcban gyakran nemcsak jelentős sikereket, de súlyos kudarcokat is eredményeztek. Az utóbbit példázzák az indonéziai és a chilei kommunista párt dokumentumai (75. és 80. sz. dok.). Az afrikai kontinensen a fejlődő országok helyzetét nehezíti az is, hogy még alig, vagy csak gyengén fejlett munkásosztály áll szemben a hazai burzsoázia, illetve a rtemzetközi burzsoázia neokolonialista törekvéseivel. Az arab országok, valamint Latin-Amerika és a karibi-térség kommunista pártjai 1975-ös értekezleteiről közölt dokumentumok (80. és 82. sz. dok.) egyben azt is mutatják, hogy a fejlődő országokban is erősödnek az egységes antiimperialista stratégia kialakítására irányuló törekvések. A kötet összeállítói nagy feladatot vállalták magukra, amikor a nemzetközi munkásmozgalom három évtizedes szerteágazó fejlődésének dokumentumaiból válogattak. Ε dokumentumok ismeretét ma már nehezen nélkülözhetik az egyetemi, főiskolai hallgatók és oktatók, valamint azok, akik a jelenkor történetével és aktuális politikai kérdéseivel kívánnak behatóbban foglalkozni. Ε dokumentumgyűjteményt elsősorban nekik ajánljuk, de haszonnal forgathatja a szélesebb olvasóközönség is. Izsák Éva 12 Századok 1978/2