Századok – 1978
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Paulinyi Oszkár: Kimutatások a körmöcbányai bányakamarai körzet nemesfémtermeléséről a 16. század első felében 326
BÁNYA KAM ARA RI KIMUTATÁSOK 341 maradtak amellett még a körmöcbányai kamarának beszolgáltatott ezüst nyilvántartásai vagy kimutatásai is.3 3 A szakirodalomban a vállalat e számviteli hagyatéka jól ismert és a szerzők éltek is a lehetőséggel, hogy áttekintést adjanak a fémtermelés alakulásáról.3 4 Az eredeti számadások előttem sem maradtak ismeretlenek. Feldolgozásukkal azonban a húszas—harmincas években folytatott kutatásaim során a mérlegállító számadásoknál csak 1510-ig jutottam el; az 1526-1528 évekre szorítkozó töredék maradt az ezüstnyilvántartások másolata is.3 5 Töredékes mivoltukban másolataim nem voltak elegendők ahhoz, hogy táblázataimat az eredeti számadások alapján állítsam össze. Be kellett érnem az irodalommal. Pedig a meglevő másolatok is több ponton az eddigi közlések hiányosságára, pontatlanságokra derítettek fényt. Nem teljes értékűek még Pölnitz közlései sem. Az egyes számadásokat merőben elszigetelten reprodukálja; közlése nem eléggé egyöntetű és nem is rendszeres ahhoz, hogy azt statisztikai adatsorokká lehetne formálni; nem is szólva a forrástani elemzés igénytelenségéről. Csak fájlalni lehet, hogy ezekből a mérhetetlen anyagot mozgató, monumentális monográfiákból hiányzik az igazi gazdaságtörténeti probléma állít ás, az így is rengeteg időt-munkát kívánt számviteli forrásoknak a statisztikai megközelítése. További megjegyzéseim az egyes évkörök adataihoz: 1495-1504. Dobler (39. 1.) ezekből az évekből csak a hohenkircheni és a fuggeraui kohókban termelt 29175 + 25599 =54774 márkáról tud. Jansen (158-159. 1.) együttesen 48355 m-t mutat ki. Schick (117. 1.) 54774-t. Ezzel szemben Pölnitz (Jakob Fugger, II, 54, 118. 1.) Besztercebányán is tud 5072, illetőleg 14543 m ezüstről az 1495-1500 és 1501-1504 évekből. Adatainak figyelembevételével állította be kimutatásában VTachovic (53. 1.) az 1495-1504 évkör együttes volumenét 74389 m-val. Ε korrektúra nem pontos. Az első besztercebányai faktor, Metzler János, kettős (1495-1499. február 24. és 1499. február 24.-1501 augusztus 31.)36 számadása alapján készült mérlegállító számadás elemzésénél ugyanis Pöllnitz (a 32. jegyz. i. h.) elnézte, hogy az első számadás 5072 m-ja mellett még a második is elszámol további 4581 m-t. Kimutatásom ezt is figyelembe veszi. -Pölnitz: Anton Fugger, 2/1, 294. 1. 4. jegyz., 515. 1. 135. jegyz., 661-662.1. 141. jegyz. 3 4 Friedrich Dobel: Der Fugger Bergbau und Handel in Ungarn. - Zeitschrift d. Hist. Ver. f. Schwaben u. Neuberg. Bd. 6, 1879. - Max Jansen, 4, 158-158. - Pölnitz az előző jegyzetben id. h. - Léon Schick: Un grand homme d'affaires au début du XVIe siècle: Jacob Fugger. Paris. 1957. 117 (a továbbiakban: Schick, 1957 alakban idézve). - Jozef Vlachovic: Slovenská med' ν 16. a 17. storÓcí. Bratislava, 1964, 53. - Magyarul Dobel után: Péch Antal: Alsómagyarország bányamívelésének története, I. Bp. 1884, 87, 92, 202. 3 5 Kutatásaim első éveit az oklevelek és az üzleti levelezés feldolgozása töltötte ki. 1927-ben került volna sor a számadásokra, amit azonban az iratok hirtelen benyirkosodása miatt a harmincas évek elejéig el kellett odázni. Majd meg Strieder professzornak, a levéltár vezetőjének az elhunyta szakította félbe munkálataimat. A közelmúlt években ismételten szándékolt kiutazást a szükséges anyagi eszközök hiányában végül is mindmáig nem tudtam megvalósítani. 36 A Metzler első két számadása alapján Fugger Jakab által készített mérlegállító számadás a Metzler-féle második számadás zárónapját 1500. augusztus 31-gyel adja meg (F. A. 36, L). De tekintettel arra, hogy a Metzler örökébe lépő Beck Szaniszló számadása 1501. szept. 1-vel kezdődik (uo. ), nyilvánvaló, hogy Metzler számadásának zárónapjául 1501. aug. 31. veendő; az „1500" Fugger Jakab számadásában elírás.
