Századok – 1978
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Paulinyi Oszkár: Kimutatások a körmöcbányai bányakamarai körzet nemesfémtermeléséről a 16. század első felében 326
330 PAULINYI OSZKÁR a) 1538. december 20.-1541. augusztus 13.: Bartfelder Tádé Selmecbányái alkamaragróf számadásai (Kgn. Maria, Nr. 412)·, b) 1541. augusztus 13.-1546. december 31.: Ungerfeindt (Hungerfeindt) Péter Selmecbányái alkamaragróf számadásai (Kgn. Maria, Nr. 414, fol. 1-186); c) 1546. január 2.—december 31.: Scharberger János ellenőr számadása az alkamaragróf betegsége idejéből (Kgn. Maria, Nr. 414, fal. 187-223)·, d) 1547. január 8—június 30.: Polster György könyvelő és Scharberger János ellenőr számadása az alkamaragróf betegsége, majd az elhunytával beállott széküresedés idejéből (Kgn. Maria, Nr. 424, fal. 49-78-a)·, e) 1547. július 2.—1548. november 22.: Scharberger János alkamaragróf számadásai (Kgn. Maria, Nr. 424, fol 16-47, 85-117, 121-148). A 3. alattiak: a) 1531. január 1.—1541. július 25.: Dubraviczky János körmöcbányai alkamaragróf évenkénti elszámolásai a kamara összes ezüstbevételéről (Kgn. Maria, Nr. 406)·, b) 1529. márc. 2.—1541. július 29.: A körmöci pénzverde vezetőjének hetenkénti elszámolása a pénzzé vert ezüstről (anyagforgalmi számadás) - (Kgn. Maria, Nr. 404)·, c) 1528. június 13.-1541. július 25.: Hetenként tagolt kimutatás a feldolgozásra kiadott ezüst pénzöntvény súlyáról és az abból kivert érmék forintban és dénárban kifejezett értékéről (Kgn. Maria, Nr. 405, fol. 19-46)·, d) 1528.július 18—1541. július 12.: Dubraviczky János körmöcbányai alkamaragróf számadásai a kamara aranybevételéről és annak hováfordításáról (Kgn. Maria, Nr. 403)·, e) 1528. július 18.—1541. július 12.: Kimutatás a körmöcbányai kamarának a saját kezelésű bányavállalatából, a pénzverési nyereségből, a kamarai beváltásból és a kamarai finomító mű vek vakarékjából befolyt aranyáról (Kgn. Maria, Nr. 405, fol. 47-74)·, í) 1541. július 29.—1548. november 22.: Himmelreich Boldizsár körmöcbányai alkamaragróf számadásai a kamara bevételeiről és kiadásairól (Kgn. Maria, Nr. 410). A kimutatásnak márkában és pizetben1 2 megadott súlyadatai a régibb magyar bányavárosi vagy budai márkában értendők. Mai súlyban egy márka 245,53779 g-nak felel meg.1 3 Kereken egynegyed kg-mal számítható. A körmöcbányai kamara ügyvitelében a márka súly alábbi feloszlásai használatosak: 1 márka = 48 pizet 1 márka = 16 lat = 64 quent = 256 pfennig (súlydenár). 1 márka = 12 karat = 288 grén. Márkában s pizetben adták meg a nemesfémek súlyát. Latokban és karaiban fejezték ki a finomságukat, latokban az ezüstét, karatban, esetleg karaiban és grénben az aranyét.14 Az ezüst beváltási ára 15 latos finomságra szólt. Ezt mondták finom ezüstnek megkülönböztetésül a 16 latos színezüsttől. Az arany beváltási ára a beszolgáltatott fehér 11 A latin pisetumból; mondták pondusnak is, ennek volt a magyar megfelelője a nehezék, amely „nessig" alakban átment a hazai német műnyelvbe is. Számadásaink általában pisetumot (p) írnak, ezért használom ennek magyar átírását a pizet-et. 13 Hóman Bálint: Magyar pénztörténet, 1000-1325. Bp. 1916, 94-97.1. 1 4 A súlyok rövidítései: márka = m, vagy M; pizet = ρ vagy P, lat (németül lot, latinul loto) = 1; karat = k, grén = gr.
