Századok – 1978
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Paulinyi Oszkár: Kimutatások a körmöcbányai bányakamarai körzet nemesfémtermeléséről a 16. század első felében 326
BÁNYA KAM ARA RI KIMUTATÁSOK 327 lenek voltak és a besztercebányai ezüsttartalmú feketeréz finomítatlanul, azaz ezüsttartalmával együtt került külföldre, mi sem volt könnyebb, mint hogy Thurzó udvari összeköttetései révén e kiváltságot még azzal is megtoldotta, hogy teljesen szabad kezet kapott az így nyert, a rézből csurgatott ezüst értékesítésére.4 Mi több, a Thurzók — 1498 óta a kamara bérlői és grófjai — ezt a mentességet, bár önkényesen, az egyéb (nem réz-) ércekből kohósított ezüstre is vonatkoztatták.5 A vállalat 1525. évi elkobzó lefoglalása után az udvar azt már csak bérleti alapon adta vissza a Fuggereknek, akik a Thurzókkal fennállott társulásukat is felszámolták. Az 1526. április 15-én 15 évre kötött első bérleti szerződés is már erősen korlátozta az addigi mentességet, amennyiben a Fuggereket arra kötelezte, hogy évente 7500 márka finomezüstöt szolgáltassanak be kedvezményes 7 forintos áron6 a kamarának.7 A második, az öt évre szóló 1541. évi bérletszerződés meg azt már majdhogy megszüntette. A Fuggerek e bérleti időszakban évente mindössze 800 márka ezüstöt tarthattak vissza szabad értékesítésre, a többit a 7 forintos áron egészében be kellett szolgáltatniok.8 A beváltás alól mentesült ezüst mennyisége a vállalat fennállásának második felében e megszorítások következtében számottevően csökkent. A kamarának ebből az időszakból fennmaradt számadásai könyvelik is a vállalat ezüstbeszolgáltatását. De hogy mennyi volt a többlet, amit a Fuggerek szabad kézből értékesítettek, és így mennyivel kell még kerekíteni az A. alatti kimutatás adatait ahhoz, hogy a körzet ezüsttermelését a maga egészében megkapjuk, azt egyedül a kamarai számadásokból nem lehet megállapítani. Idevágó adatszolgáltatásuk elégtelenségét csak növeli az a körülmény, hogy a Fugger-vállalat rovatán könyvelt ezüst évi mennyisége az 1531—1541 években mindvégig és többnyire jelentékeny mértékben alatta maradt a bérletszerződés 7500 márkányi volumenének. A kérdést más oldalról kellett megközelíteni. A B-l. alatti kimutatás a Fugger-levéltár számviteli iratainak irodalmilag ismert adatai alapján' ad képet a besztercebányai réziparvállalat félszázados alakulásáról. A B-2. jelű kimutatás viszont arra ad választ, hogy a B-l. alatt kimutatott össztermékből mit könyvelnek az 1531-1546. években kamarai 4 Ujabb közlése a dillingeni Fugger-levéltárnak (a továbbiakban „F. A."-val idézve) „,37.,4" jelzetű 16. századi másolatáról:Max Jansen: Jakob Fugger der Reiche - Studien zur Fuggergeschichte, 3. Leipzig, 1910, 373-376. L Régebbi kiadása a bécsi Haus-, Hof-, u. Staatsarchiv (Ung. Urkunden) eredetijéről: Fr. A. Schmidt: Chronologisch-systematische Sammlung der Berggesetze der österr. Monarchie, Zweite Abt. (Berggesetze der Königreiche Ungarn, Kroatien . .. ), I, 65. 1. - Vö. Wenzel Gusztáv: Okmánytár a Fuggerek magyarországi nagykereskedése és rézvállalatának történetéhez, 1494-1551 - Történelmi Tár, 1882, 664, L illetőleg: A Fuggerek jelentősége Magyarország történetében — Akad. értekezések a tört. tudomány köréből X. k. 4. sz. Bp. 1882,17.1. 5A magyarországi vállalat számadásaiban 1526-ig semmi nyoma kamarai ezüstbeváltásnak. (A számadásokra nézve vö. alább a 32. jegyz.). 6 A rendes beváltási ár ezekbefn az években 5,50 ezüstértékű magyar forintban volt megszabva. Ld. Paulinyi, 2,· 82.1. és 98.1. 2. jegyz. Ά tizenöt évre szóló 1526. ápr. 15-i szerződés eredetije: FA, 38. L - Kimerítő tartalmi ismertetése: Götz Frh. v. Pölnitz: Anton Fugger, 1. Bd, 1453-1535 - Schwäbische Forschungsgemeinschaft bei der Kommission für bayerische Landesgeschichte. Reihe 4, Band 6, (und) Studien zur Fuggergeschichte Band 13. Tübingen. 1958,400. 1., 42. jegyz. 8 Wenzel, 4,· Történelmi Tár, 442-443. 1. - Vö. Pölnitz 32, Anton Fugger, 2/1, 197-199. 1. és 514. 1. 119. jegyz.
