Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Tilkovszky loránt: Németország és a magyarországi német kisebbség (1921-1924) 3

NEMETORSZÁG ÉS A MAGYARORSZÁGI NÉMET KISEBBSÉG 25 „szenátust" kíván szervezni, amely a német kormánybiztosnak és a kormánynak segítségére lehetne. Gündisch javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy a közeljövőben saját elnöklete alatt egy miniszterközi megbeszélést hív egybe, amelyre a németség részéről Gündisch mellett meghívást fog kapni Bleyer is, Scholtz és Huber volt képviselőkkel együtt. Azt is megígérte Bethlen, hogy engedélyeztetni fog egy német parasztegyletet és egy német kulturális egyesületet. Ezek alapszabályait Bleyer ék már több hónapja elkészítették és benyújtották. Végül lehetségesnek mondotta, hogy a németek, ha nincs bizalmuk Steuer kormánybiztoshoz, úgy panaszaikkal Pataky Tibor osztálytanácsoshoz, a miniszterelnökség nemzetiségi osztályának vezetőjéhez fordulhatnak. Gündisch rögtön fel is kereste Patakyt, aki azonban e kérdésekben — talán szándékosan — teljesen tájékozatlannak mutatkozott.39 A budapesti német követség 1923. január 1-i jelentése Gündischről mint „egy itteni erdélyi-szász bizalmi ember"-ről tett említést, aki beszámolt Bethlennel folytatott beszélgetéséről. A Gündisch fentebb ismertetett írásos feljegyzésében foglaltakhoz képest néhány részletkérdésben további adalékokkal szolgál: így kiderül belőle, hogy Gündisch különösen három olyan dologra mutatott rá a magyar miniszterelnök előtt, amelyek a szomszédos országok németségét — főleg a Bácska-Bánát-belieket —, és közvetítésükkel a németországi közvéleményt is „végsőkig felháborították", s amelyek következtében „el vannak szánva arra, hogy addig nem hagynak fel a tiltakozással, amíg tényleges orvoslás nem történik". Ezek: 1.) a jugoszláv megszállás alatt megtűrt német iskolaügy elfojtása a magyar tanításnyelv érdekében, a felszabadult baranyai területeken, 2.) a Csanád megyei Elek községben előfordult hasonló incidensek, 3.) az asszimilációs törekvéseket képviselő Steuer kormánybiztos személye. A jelentés elutasítja azt a Gömböshöz közel álló körökből eredő híresztelést, miszerint Hugo Stinnes budapesti tárgyalása Gömbössel, aki, mint ismeretes, ellenez minden német mozgalmat Magyarországon, annyit jelentene, hogy „a német ügy Magyarországon kilátástalan", és hangsúlyozza, hogy Stinnes nem alkudott meg ebben a kérdésben, hanem épp ellenkezőleg, itt-tartózkodásakor hálára érdemes módon tanúsított érdeklődést a magyarországi németség ügye iránt. De már megkérdőjelezi Bethlen Gündischnek tett ígéretei őszinteségét a követség azon értesülései alapján, amelyeket egy bizalmi embere révén a Bethlen bizalmasaként ismert, imént kinevezett új sajtófőnök, Dr. Angyal kijelentéseiről szerzett. Angyal véleménye szerint bármennyire is nem tetsző Steuer személye Németországban, Magyarországon épp ő a megfelelő ember, aki Bleyer és Gündisch „alldeutsch tendenciája" ellenében „hű magyar sváb" módjára foglalkozik mint kormánybiztos a német kisebbség ügyeivel. Ő mindenesetre tanúsíthatja, hogy Bethlen gróf is teljesen Steuer mögött áll. A jelentés szerint mindenesetre számolni kell azzal, hogy a kormány Steuert aligha fogja elejteni. Eddig inkább cégérül használta a külföld félrevezetésére, de most már az sem lehetetlen, hogy Bleyer és Gündisch öntudatos német mozgalmával szemben egy német látszat-mozgalom vezetőjévé szemelte ki, aki kezébe kaparintja, majd hamarosan elfojtja a magyarországi németség mozgalmát. Steuer a teljesen rendelkezésére bocsátott Neues Politisches Volksblatt hasábjain leplezetlenül támadni kezdte azokat a Bleyer- és Gündisch-féle „levitézlett politikusokat és bajkeverőket, akik a gyakorlati életben való minden "PA AA, Pol. Abt. II. Ung. Politik 6. Bd. 2. Aufzeichnung über Unterredungen mit Ministerpräsidenten Bethlen und Gesandten Kánya über die Deutschen in Ungarn.