Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Szenté Péter: Egy elfelejtett amerikás magyar - Haraszthy Ágoston 110
132 vörös károly társadalmi magatartásformák és általában az egész értékrend változásai (pl. az értékrend olyan szabályozó elemeinek, mint a nemzeti vagy a vallási tényező erősödése vagy hanyatlása). Különös hangsúllyal vizsgálandó ennek során a szocialista gondolkodásnak, illetve a valóság már a szocialista munkásmozgalom világnézete alapján történő tükröződésének és értékelésének jelentkezése 5. Megállapítandók - elsősorban az eddigiekben csak nemzeti keretek között vizsgált struktúrának és a tömegkultúra fejlődési irányának tágabb összehasonlítása alapján — az egyes kelet-európai országok tömegkultúrájában uralkodó részint nemzeti sajátosságok, részint közös vonások; ezek végül egy szélesebb európai összehasonlításban is elhelyezendők. Mindezen kutatási feladatok megoldása természetesen, mintegy utolsó feladatként, megfelelő kutatási módszerek kidolgozását is megkívánja. Anélkül, hogy itt ennek konkrétumaiba belebocsátkoznánk, csupán néhány követelményt szeretnénk megfogalmazni. Úgy véljük: megfelelően a felderíteni kívánt és megfogalmazásuk során részben már a módszert is meghatározó problémáknak, e kutatásnak a vizsgált ágazat teljességének meghatározott szintű számbavételén, majd az ennek alapján gondosan kiválasztott minták lehető legmélyebb elemzésén kell alapulnia. A teljesség meghatározott szintjét itt az egyes jelenségek jellemző vonásainak olyan mélységű feltárása jelenti, amely mellett az 1. pontban említett kérdések megválaszolhatók lesznek. A minták kiválasztásánál — most már a vizsgálatra kiválasztott jelenségek természetéből következően - az egyedi előfordulások tömegéből olyan területi, műfaji, társadalmi alapon meghatározott csoportokat képezünk, melyek alkalmasak arra, hogy összességükben egyrészt a jelenség kiterjedésének, másrészt, elemezve, mechanizmusának teljességéről adjanak képet számunkra. Mindennek során a vizsgálati eredmények olyan formájú kifejezésére kell törekedni, amely lehetővé teszi minden oldalú összehasonlításukat, kombinációjúkat. Ez elsősorban a gépi feldolgozásra is alkalmazható, esetleg csak sokszoros áttételeken át kialakuló kvantitatív kifejezés, ill. megfelelő kódrendszerek kidolgozásának igényét támasztja a kutatóval szemben. Az elemzésnek ilyen kvantitatívvá tételét jelentősen elősegítheti az a módszertani meghatározó körülmény, hogy már a vizsgált jelenségek valóban tömeges jellegének (tehát a tömegkultúrához tartozásuk egyik kétségtelen ismérvének) megállapítása során alapvetően a szóban forgó jelenség egyes megnyilvánulásainak közvetlenül vagy közvetve, de végül is csak számszerűséggel mérhető sikeréből kell kiindulnunk. Már csak azért is, mert a sikerben végső fokon a tömegkultúra fejlődését meghatározó legszélesebb társadalmi választás lesz megragadható. A fenti alapelveken túlmenően konkrét módszer kialakítása minden esetben már a vizsgált tárgytól, annak természetétől és a rendelkezésre álló vizsgálati anyagtól: annak mennyiségétől, minőségétől függ: és hogy mennyire, azt az e tárgyban már hazánkban is folyó konkrét kutatások megszervezésének tapasztalatai bizonyítják. * Az első világháború kitörésének idejére Kelet-Európában a városias-polgári tömegkultúra már mindenhol struktúrává alakul; - természetesen egyes elemeinek ágazatainak súlya és jelentősége a struktúrán belül az elkövetkező negyedszázad folyamár is még majd jelentősen módosulni fog. Az e kultúrát közvetítő eszközök technika fejlődése; az általános alapműveltség terjedése, mindenekelőtt az analfabetizmu!
